Cím: 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. Telefon: +36 52/316-268 Honlap: http://www.faragoovi.hu E-mail: faragoovi@vipmail.hu Több információ
Olvasták: 11888 Látták: 63106
Működési információk

Faragó Utcai Óvoda

Fő tevékenység leírása:
Fő tevékenység leírása:

                      Faragó Utcai Óvoda                           
                                   OM azonosító: 030871
   4029 Debrecen, Faragó u. 20-22 sz. ?/Fax: 52/316-268;
 E-mail: farago@ovoda.debrecen.hu; faragoovi@vipmail.hu
                       Honlap: www.faragoovi.hu



Különös közzétételi lista a nevelési - oktatási intézmények részére

Az oktatási és kulturális miniszter 32/2008. (XI.24.) OKM rendeletének 4.§-a értelmében az 
alábbi adatokat tesszük közzé:

Dolgozók létszáma
33 fő
Pedagógus
18 fő
Gyógypedagógiai asszisztens
1 fő
Szakképzett dajka
9 fő
Konyhai kisegítő
3 fő
Óvodatitkár
1 fő
Fűtő - udvaros - eljáró
1 fő

Munkaköri beosztás szerinti megosztás a pedagógusok körében

Intézményvezető
1 fő
Gyógypedagógus
1 fő
Óvodapedagógus
16 fő

Pedagógusaink szakirányú végzettsége, pedagógus - szakvizsga

Az óvodai zenei nevelés legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei
1 fő
A preventív és differenciáló nevelés, a gyermek-, ifjúság- és 
családvédelem pedagógiai-, pszichológiai módszertani ismeretei
1 fő
Egészségfejlesztő mentálhigiénikus
3 fő
Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus
1 fő
Fejlesztőpedagógus
2 fő

Óvodai csoportok száma: 8
Egyes csoportokban a gyermekek létszáma:

Csoportok
Felvett gyermekek létszáma
1-es Mókus 
28 fő
2-es Napsugár 
25 fő
3-as Csigabiga 
6 fő
4-es Micimackó
27 fő
5-ös Nyuszi
27 fő
6-os Margaréta
26 fő
7-es Pillangó
25 fő
8-as Katica
28 fő
                                        Összesen:
192 fő

Debrecen, 2011. 09. 01.
                                                                                                                          Lovász Ilona
                                                                                                                          Óvodavezető







FARAGÓ UTCAI ÓVODA HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA



Faragó Utcai Óvoda
4029 Debrecen, Faragó u. 20-22.



Intézmény OM - azonosítója: 
030871
Készítette:
                          
          a Faragó Utcai Óvoda nevelőtestülete

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

Elfogadta:

              Doktorné Horóczi Jolán
               nevelőtestület nevében
              munkaközösség - vezető

Véleménynyilvánítók:

              Kapusi – Rentka Judit
              Szülői Közösség elnöke

               Nagyné Galgóczi Mária
           Közalkalmazotti tanács elnöke

Jóváhagyta:
                            Lovász Ilona
óvodavezető
Hatályos: a kihirdetés napjától 2013. 09. 02.
A dokumentum jellege: Nyilvános
Megtalálható: 
Az óvoda nevelői szobájában
www.faragoovi.hu

Iktatószám:  20-191/2013



Tartalom
 1. Óvodánk adatai 3.
 2. Óvodánk bemutatása   4.
 2.1. Helyzetkép az óvodáról 4.
 2.2. Gyermekképünk 5.
 2.3. Óvodaképünk 5.
 2.4. Alapelveink 5.
 2.5. Óvodai programunk rendszerábrája 6.
 2.6. Óvodai nevelésünk célja 7.
 2.7. A nevelési cél érdekében az óvoda egészére vonatkozó feladatok 7.
 3. Az óvodai csoportok szervezése 7.
 4. Az óvodai élet megszervezése   7.
 4.1. Napirend 8.
 4.2. Hetirend 8.
 5. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei 9.
 5.1. Humánerő-forrásaink. 9.
 5.2. Tárgyi – dologi feltételeink 11.
 6. A program nevelési feladatrendszere   11.
 6.1. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 11.
 6.2. Környezeti és egészségnevelési intézményi alapelvek, célok 13.
6.2.1. Rendszerszemléletre nevelés elve 14.
6.2.2. A mindennapos testmozgás megvalósítása 15.
6.2.3. Rendszeres egészségügyi vizsgálatok, szűrések 16.
6.2.4. A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, tevékenységek       16.
6.2.5. A feladatok, tevékenységek mérése 18.
 6.3. Egészséges életmód alakítása 18.
 6.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 20.
 6.5. A fejlesztés tervezése 23.
 7. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás és a munka 23.
 7.1. A gyermek világa: a játék   23.
 7.2. Munka jellegű tevékenységek   25.
 8. A különböző tevékenységi formák és színtereik 27.
 8.1. Verselés-mesélés 27.
 8.2. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc 28.
 8.3. Rajzolás, mintázás, kézimunka 30.
 8.4. Mozgás   31.
 8.5. A külső világ tevékeny megismerése 33.
 9. Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei     34.
 9.1. Óvodai életünk hagyományos ünnepei 34.
 9.2. Nemzeti ünnepeink 35.
 9.3. A környezetvédelem jeles napjai 35.
10. Integráció 36.
10.1. Tehetséggondozás 36.
10.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése 36.
10.3. A sajátos nevelési igényű gyermek sérülésspecifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelésünk során 38.
10.3.1. A mozgássérült gyermek 38.
10.3.2. A látássérült gyermek 40.
10.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 42.
11. A gyermekvédelem és a szociális hátrányok enyhítését segítő  pedagógiai tevékenységek 43.
11.1. Az óvodai gyermekvédelem célja, feladata és tartalma 42.
11.2. Az óvoda gyermekvédelmi felelősének feladatai 43.
11.3. Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére 43.
12. Óvodánk kapcsolatrendszere   45.

                           Függelék
   Feladatok, tevékenységek mérőrendszere
  Csoportnapló
  A gyermekek „Fejlődési napló”-ja
                        A gyermeki mérés eszközrendszere









































1. Óvodánk adatai





Az óvoda hivatalos neve:

                                                     Faragó Utcai Óvoda

Címe, telefonszáma:

                                                     4029 Debrecen, Faragó utca 20-22. szám
                                                              Tel./fax: 52/316-268

Az óvoda fenntartója:

                                                     Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata


Felügyeleti szerv:

                                                     Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése

Az óvodavezető neve, címe, telefonszáma:

                                                    Lovász Ilona  
                                     
                                                   4029 Debrecen Faragó u. 20-22. sz.
                                                   Telefonszám: 52 / 316-268


Az óvoda pedagógiai programjának benyújtója:

                                                   Faragó Utcai Óvoda nevelőtestülete
                                                   
                                                   












2. Óvodánk bemutatása

2.1. Helyzetkép az óvodáról
Óvodánk Debrecen belvárosában a Csapó utcai bérházak közelében, csendes nyugodt, megújuló régi városrészben található. Az óvoda parkja füvesített, fás, bokros terület. 
Az épület 200 férőhelyes. Modern, tágas, megfelel az óvodákkal szemben támasztott követelményeknek. 
A két szinten nyolc csoportszoba található, a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel. 
Tornatermünk kettős funkciót tölt be. A testnevelés foglalkozások mellett a közös rendezvények színtere is. A gyermekek egészségmegőrzéséhez „Sószobát”, egyéni fejlesztésükhöz „Fejlesztőszobát”, logopédiai megsegítésükre „Logopédiai szobát” biztosítunk.
Intézményünkben a „Faragó Utcai Óvoda Gyermekeiért Alapítvány” működik.

Óvodánk 1978-ban épült.  Az óvoda jelenlegi állapotában alkalmas alapfeladatai ellátására.
Óvodánk egyedi arculata 1983-tól kezdve - a speciális igények kielégítését is felvállalva - folyamatosan alakult ki és szilárdult meg. Pedagógiai programunk alapvető keretei: érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés, az egészséges életmód alakítása, anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés, és a sajátos nevelési igényű (látás-és mozgássérült) gyermekek integrált nevelése. 
Integrált nevelésünk célja: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése, önálló életvitelük alakítása, szocializációjuk segítése. 
            Az egészséges életmód alakítása során nagy figyelmet fordítunk a tartáshibák és lábstatikai rendellenességek megelőzésére.  
Törekszünk az élményközpontú, fejlesztésen alapuló, ugyanakkor az életkori sajátosságokat figyelembe vevő komplex nevelés megvalósítására.
Munkánk során arra törekszünk, hogy a hozzánk járó gyermekek nyugodt, szeretetteljes légkörben nevelkedjenek. Mindezt a családokkal végezzük, a partnerközpontú szemléletet követve. Mint nevelési intézmény ellátjuk az óvó-védő, szociális, nevelő-fejlesztő feladatokat.
Pedagógiai munkánkhoz biztosított a másságot elfogadó személyi, tárgyi környezet. Az alkalmazotti közösség elkötelezett a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése iránt. Nevelőmunkánkhoz a szakmai keretek adottak, és ezen belül biztosított az óvodapedagógusok szakmai autonómiája.
Az intézményünkben dolgozók rendelkeznek olyan attitűddel, amely lehetővé teszi, hogy munkájuk során kellő mértékben elkötelezettek legyenek a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele iránt.
Az óvodapedagógusok igyekeznek megismerni a gyermekek anamnézisét. Fejlődésükről „Fejlődési napló”-t vezetnek, amely tartalmazza a gyermek anamnézisét, képességeinek mérését és a fejlesztés irányát. 
Gyógypedagógusunk a sajátos nevelési igényű gyermekek prevenciós és korrekciós fejlesztését kiscsoportos és egyéni formában végzi. 
Gyermekvédelmi felelősünk feladatait a nevelőközösségben, a szülők körében és a társintézményekkel kapcsolatosan a gyermeki jogok maximális tiszteletben tartásával és a gyermek mindenek felett álló érdekében hatékonyan képviseli. 
            Óvodánkban figyelmet fordítunk a tehetség csírák kibontakoztatására.
Óvodánkban folyó tehetséggondozás eredményeit mutatja:
gyermekeink rajzpályázatokon, mesemondó és sportversenyen való sikeres szereplése, 
rendezvényeinken való fellépések (néptáncosok, „Fülemüle” zeneóvodások),
a „Magyar Kultúra Napja” városi óvodai rendezvényen való szereplés,
iskolai programokon való részvétel.
Intézményünkben nagy szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógusok és szakképzett dajkák foglalkoznak a gyermekekkel. 
Munkánkat közszolgálatnak tekintjük. 

2.2.   Gyermekképünk
Olyan gyermek nevelése, aki:
érzelmileg gazdag,
nyitott, érdeklődő,
önmagát értékelni tudó,
környezetében jól eligazodó, tájékozódó,
városához kötődő,
másságot elfogadó,
együttműködő, segítő gyermeki személyiség,
empatikus, szolidáris társ.

2.3.   Óvodaképünk
        Nevelőmunkánk során az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes óvodai légkörben sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő gyermeki tevékenységek közül kiemelt szerepet tulajdonítunk a játéktevékenységnek.
A gyermekek nevelése során feladatunk, hogy az óvó- védő – szociális- nevelő személyiségfejlesztő funkciók maradéktalanul érvényre jussanak. A gyermekek személyiségének sokoldalú fejlődését az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődés figyelembevételével segítjük.
Óvodánk személyi és tárgyi feltételeivel, tevékenységrendszerével, pedagógiai módszereivel biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének optimális feltételeit, és segíti az esetleges hátrányok csökkentését. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését.
Óvodánkban hangsúlyos szerepet kap az érzelmi és közösségi nevelés, az egészséges életmód szemléletének alakítása, az anyanyelvi- és értelmi fejlesztés, nevelés, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, a másság elfogadása, az egyéni kompetenciák megfelelő alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. 
Olyan pedagógiai módszereket alkalmazunk, amelyek a gyermeki személyiség fejlődéséhez igazodnak.
A családdal történő folyamatos együttműködéssel alapozzuk meg azokat a készségeket, képességeket, amelyek segítik a gyermek következő intézményrendszerbe történő belépését.

  2.4. Alapelveink
A gyermek személyiségéből, természetes megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes, nyugodt, családias, biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet, különleges védelem illeti meg. 
Munkánk során a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk.
Fontosnak tartjuk a másság elfogadását, tiszteletben tartását.
Egyenlő hozzáférést, nyugalmat, magas színvonalú, szeretetteljes nevelést biztosítunk.
Óvodai nevelésünk során nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.
Érezzék gyermekeink, hogy ránk mindig számíthatnak, sikereiknek örülünk.
Fontosnak tartjuk a család elsődlegességét a nevelés területén.
Munkánk során a családokkal való partneri együttműködésre törekszünk.


2.5. Óvodai programunk rendszerábrája



 







                             




 




                            
















2.6. Óvodai nevelésünk célja
A 3-7 éves korú gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, személyiségének – beleértve a kiemelt figyelmet igénylő, óvodánk speciális feladataiból következően a látás- és mozgássérült gyermekeket is – harmonikus fejlesztése, és a fejlesztést szolgáló sokféle hatás összehangolása. Tudatosan és tervszerűen alakítani azokat a szociális és értelmi képességeket, amelyek biztosítják a következő intézménytípusba történő beilleszkedést, teljesítményt. 

Hangsúlyozott szerepet kap:
Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés.
Egészséges életmód szemléletének alakítása.
Anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés.
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek beilleszkedésének segítése, az egyenlő esélyek biztosítása, befogadó szemlélet alakítása. 

2.7.  A nevelési cél érdekében az óvoda egészére vonatkozó feladatok
Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül, a gyermekek meglévő tapasztalatainak felhasználásával, támogatjuk a gyermekek kapcsolatait, viselkedési szokásait.
Hozzásegíteni a gyermekeket, hogy életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően legyenek tájékozottak az őket körülvevő világról.
Gyermekeink megismertetése az egészséges életmódot erősítő szokásokkal, az egészséges életvitel igényével.
A preventív láb-és tartásjavító gyermektorna alkalmazása, a sószoba használata óvodánk minden csoportjában.
A gyermekek tapasztalataira, élményeire építve olyan változatos tevékenységek biztosítása, amelyek során egyéni képességeik - anyanyelvi, értelmi, szociális -  optimálisan fejlődnek. A fejlesztés színtere a játék legyen, amelyben a gyermekek észrevétlenül sajátítják el az ismereteket.
A tapasztalatok, élmények, a személyes példamutatások váltsanak ki olyan pozitív érzéseket, mint a szeretet, gondoskodás, vonzalom, a másság elfogadása, tisztelete.
A környezetvédelmi tevékenységek gyakorlása során, illetve a környezet tevékeny megismerésével a természet szeretetére, annak tisztaságára, épségének megóvására, környezettudatos magatartásra nevelés.
Sajátos nevelési igényű gyermekek önálló életvitelének alakítása, szocializációjuk segítése.
A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása.
A „tehetségcsírák” felismerése, gondozása.

3. Az óvodai csoportok szervezése
Óvodánkban zömmel közel azonos korosztályú gyermekekből álló csoportokat alakítunk ki. A felvételt nyert gyermekek életkori összetételét figyelembe véve, lehetőség van a vegyes csoport kialakítására is.

4. Az óvodai élet megszervezése

A csoport napi és heti rendjét az adott csoport óvodapedagógusai állítják össze, a szomszédos csoporttal történő egyeztetés után.

  

4.1.Napirend
Csoportjaink napirendjének kialakítása során figyelembe vesszük:
a gyermekek életkori sajátosságait, 
a gyermekek életritmusát,
a csoport szokásait, igényeit,
a gyermeki játék szabadságát,
a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését.
Biztosítjuk a rugalmasságot, törekszünk a folyamatosságra.

A napirend általános időkeretei:

6.30 - 12.00.    
játék és szabadidős tevékenység,
étkezés, önkiszolgálás, egészségügyi szokások gyakorlása,
testmozgás, sószoba látogatás, egyéni és mikro csoportos tevékenységek, 
csoportos foglalkozás, differenciált fejlesztés, 
levegőzés, séta, kirándulás,

12.00 - 13.00.   
ebéd, önkiszolgálás,
egészségügyi szokások gyakorlása,

13.00 - 15.30. 
alvás, pihenés – mesével,
egyéni alvásigényüknek megfelelő folyamatos ébredés,
étkezés, egészségügyi szokások gyakorlása,

15.30 - 17.30.  
játéktevékenység.
                         
A napirendben az egyes tevékenységekre fordított idő rugalmasan változtatható az aktualitásoknak megfelelően.

4.2. Hetirend
Óvodánkban a mozgás szervezett formáját, a sószoba használatát mindig azonos napokon és időben szervezzük csoportonként, melyek befolyásolják a napirend, hetirend kialakítását is.

A hetirend összeállításának szempontjai:
jusson elegendő idő a gyermek legfőbb tevékenységére: a játékra,
a gyermekcsoport fejlettsége,
a rugalmasság, a helyzetekhez való alkalmazkodás,
a gyermekek életének észrevétlen szabályozója legyen.

A hetirendben a csoportos foglalkozás helyeit és időkereteit az óvodapedagógus szintén rugalmasan kezeli, a gyermekek igényei s az aktualitások figyelembevételével.

5. A program megvalósításának személyi és tárgyi feltételei

5.1. Humánerő-forrásaink.

     Dolgozóink jelenlegi létszáma 33 fő
Pedagógus 18 fő
Szakképzett dajka 8 fő
Egyéb takarító 1 fő
Gyógypedagógiai asszisztens 1 fő
Óvodatitkár 1 fő
Fűtő – udvaros – eljáró 1 fő
Mosogatós 2 fő
Konduktor /részmunkaidős/ 1 fő

Munkaköri beosztás szerinti megosztás az óvodapedagógusok körében

Intézményvezető 1 fő
Óvodapedagógus    16 fő
Gyógypedagógus 1 fő

Óvodapedagógusaink szakirányú végzettsége, pedagógus-szakvizsga

Az óvodai zenei nevelés legújabb elméleti és gyakorlati ismeretei 1 fő
Nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus
1 fő
A preventív és differenciáló nevelés, a gyermek-, ifjúság- és családvédelem pedagógiai-, pszichológiai módszertani ismeretei. 1 fő
Egészségfejlesztő mentálhigiénikus 3 fő

Egyéb tanfolyamok, továbbképzések

Fejlesztő pedagógus 2 fő
Szabadidő és játékpedagógus 1 fő
Szociálpedagógus 1 fő
Korai fejlesztés 2 fő
Integrációs pedagógus 2 fő
ECDL számítástechnika 2 fő
Számítástechnikai alapképzés 4 fő
Logopédiai alapismeretek 5 fő
Az óvodáskorú gyermekek érzelmi és szociális képességeinek mérése és fejlesztése mentálhigiénés módszerekkel, játékokkal
2 fő
Tehetséggondozás
2 fő

Pedagógusképünk
Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs.
Óvodapedagógusaink szakmailag jól felkészültek.
Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre.
Képesek vagyunk az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére.
Jellemző ránk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújulására való törekvés.

Nevelőtestületünk tagjainak nagy többsége hosszú évek közös tapasztalatával rendelkező pedagógusok közössége. 
Intézményünkben szakmai munkaközösségek működnek, amelyek óvodánk profiljának alakításában fontos szerepet töltenek be. A pedagógusok igényeinek figyelembe vételével, több munkaközösség működését is támogatjuk.
Az óvodapedagógusok munkáját csoportonként egy dajka segíti. A dajkákat óvodai közösségünk olyan tagjainak tekintjük, akik az óvodapedagógusok irányításával végzik munkájukat, aktívan bekapcsolódnak a csoport életébe. Tájékoztatjuk őket a megvalósítandó pedagógiai feladatokról, nevelési céljainkról, amelyek a gyermekek érdekeit szolgálják. Rendszeres belső továbbképzést szervezünk számukra.
A csoportfeladatokon túl a dajkák takarítják az óvoda minden helyiségét, ezért a feladatok indokolttá teszik a dajkai és egyéb dolgozói létszámot.
A két szinten a mosogatói teendőket 2 fő látja el (mosogatás, tálalás ). 
Az adminisztrációs feladatokat az óvodatitkár végzi.
Udvarunk nagysága / 7600 m² /, folyamatos karbantartása, saját fűtési rendszerünk ellenőrzése megkívánja a fűtő-udvaros alkalmazását.
Pedagógusaink igyekeznek szakmai tudásukat bővíteni olyan területeken, melyek legnagyobb mértékben hozzájárulnak pedagógiai programunk magas szintű megvalósításához, egyéb szolgáltatások biztosításához.
Táncpedagógia alkalmazása: néptánc iránt érdeklődő középső- és nagycsoportos óvodásaink részére néptánc csoportot alakítottunk ki. Heti egy alkalommal délutáni foglalkozáson vesznek részt.
Ének – zene alkalmazása: a zene iránt érdeklődő középső- és nagycsoportos óvodásaink részére zeneovi csoportot alakítottunk ki. Heti egy alkalommal délutáni foglalkozáson vesznek részt. 
Egészségfejlesztő mentálhigiénikus végzettségű pedagógusok: segítik az óvoda egészségfejlesztő programjának megvalósítását, ötleteikkel, javaslataikkal színesítik a szülői-, nevelőtestületi értekezleteket, programokat. 
Programunkból adódóan nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek ismereteiket természetes környezetben szerezzék, ezért rendszeresek az élményszerző séták, kirándulások, melyekhez szükséges mindkét óvodapedagógus és dajka jelenléte.
A folyamatos magas színvonalú munkavégzésünk záloga pedagógusaink gyermekszeretete, elhivatottsága, a megújulás igénye, amelyet önképzés és szervezett továbbképzések útján valósítunk meg.


5.2. Tárgyi – dologi feltételeink
Óvodánk 1978-ban épült. A kétszintes épület földszintjén és emeletén négy-négy csoportszoba található a hozzátartozó helyiségekkel (mosdó, öltöző) együtt. Berendezési tárgyai részben újak, felújítottak, esztétikusak, a gyermekek testméreteinek megfelelőek.
            A földszinti csoportszobák és helyiségek akadálymentesítése, illetve mozgássérült felnőtt illemhely kialakítása megtörtént. Ez hozzájárul a látás-és mozgássérült emberek esélyegyenlőségének megteremtéséhez.
A sajátos nevelési igényű (látás- és mozgássérült) gyermekek számára a speciális eszközök folyamatos beszerzése önkormányzati, alapítványi, és szülői támogatásból valósul meg.
Újonnan vásárolt játékok esetében arra törekszünk, hogy természetes alapanyagúak legyenek, amelyek nemcsak természetközelséget, hanem esztétikai élményt is nyújtanak gyermekeink számára. 
A gyermekek különböző tevékenységeihez, ismereteik bővítéséhez szükséges eszközökkel rendelkezünk.
Tornatermünk jól felszerelt, változatos eszközök használatával biztosítjuk a gyermekek mozgásigényének kielégítését, testi képességeik hatékony fejlesztését.
            Nagy parkosított udvarunk a gyermekeknek ideális játszóhely, pedagógiai és egészségnevelési programunk megvalósításának egyik biztosítéka.


6. A program nevelési feladatrendszere

6.1. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés
Az óvodáskorú gyermek életkori sajátossága az érzelmi vezéreltség. Ennek figyelembevételével alakítják ki óvodapedagógusaink a gyermekek óvodai életét, napi tevékenységét. 
Pozitív beállítódás, elfogadó pedagógusi, dajkai személyiségünk garancia a gyermekek érzelmi nevelését illetően.

Célunk:
Barátságos, derűs, nyugodt, kiegyensúlyozott csoportlégkör alakítása és a kötődési hajlam erősítése.
A gyermek testi-lelki harmóniájának megteremtése.
Én tudatuk alakulásának elősegítése.
Az önkifejezés, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése.
Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése.
Közösségi érzés alakítása, egymás közötti bizalom kiépítése.
Másság elfogadása, tiszteletben tartása.
Az alá-, fölé- és mellérendeltségi helyzetek átélése, elfogadása.
Egymás iránti tolerancia alakítása.
Segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség alakítása.
Önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat-és szabálytudat, szokás és normarendszer megalapozása.
Feladatunk:
Szeretetteljes nyugodt, derűs, családias légkörrel az állandó értékrend, az érzelmi biztonság megteremtése.
Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, udvarias viselkedés elemi formáinak gyakorlása.
Szokás és normarendszerek megalapozása.
Megteremteni a társas kapcsolatokban a pozitív viszonyulást: az óvoda alkalmazottai és a gyermekek, a gyermekek egymás közötti, valamint az óvoda alkalmazottai közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. 
A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek másságának elfogadására nevelés.
A természetes rokonszenv alapján szerveződő gyermekcsoportok közös tevékenységeinek támogatása.
Közös élmények biztosításával az óvodához kötődés segítése.
Egyenlő esélyek biztosítása.
A szűkebb és tágabb környezet megismerése által a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapjainak megteremtése.

Fontosnak tartjuk a családokkal, gyermekekkel történő megismerkedést az óvodába való érkezés előtt (pl. játszó délelőtt).
A gyermek és a család szokásrendszeréhez igazodó befogadással segítjük a zökkenőmentes átmenetet. Lehetőséget biztosítunk a szülős beszoktatásra. A gyermekek behozhatják kedvenc játékaikat, tárgyaikat a Házirendben szabályozott módon.
Bármely életkorban történik a beszoktatás; a tapintat, a törődés, a szeretetteljes odafigyelés az óvoda valamennyi dolgozójának természetes jellemzője.
A régebbi óvodásainkat felkészítjük az új gyermekek fogadására. Az óvodapedagógus és a dajka modell hatása fejleszti a gyermekek viselkedéskultúráját, segíti a másság elfogadását. Arra törekszünk, hogy a pedagógus-gyermek, gyermek-gyermek, gyermek-dajka, felnőtt-felnőtt kapcsolatát pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. 
A felnőttekhez fűződő pozitív viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyermek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. A napi- és hetirend kialakításával biztonságérzetüket igyekszünk növelni. A napirend szerinti tevékenykedések közben gyakorolják a gyermekek a társas kapcsolatokban lehetséges helyzeteket. Próbáljuk feltárni - ha szükséges szakember bevonásával- az egyes gyermekek viselkedésében zavart okozó tényezőket. 
A gyermek név - és születésnapjának megünneplésével, közös élmények (kirándulások, programok, ünnepek) biztosításával is segítjük a kortárs kapcsolatok alakulását.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
A gyermekek szívesen járnak óvodába, örömmel játszanak együtt társaikkal.
Én tudatuk megerősödött.
Kialakult szokás- és normarendszerük.
Bíznak önmagukban, bizalommal fordulnak környezetük felé, egy-egy társuk iránt kitüntetett barátságot mutatnak.
Ébredezik bennük a közösségi tudat, örülnek a közösségi sikereknek.
Kötődnek barátaikhoz, óvodás társaikhoz, az őket nevelőkhöz, csoportjukhoz, óvodájukhoz, szűkebb és tágabb környezetükhöz, megalapozódik szülőföldjükhöz való kötődés és a hazaszeretet.
Segítenek egymásnak, megértőbbek, türelmesebbek lesznek, társas viszonyuk megszilárdul.
Érzelmileg elfogadják egymást, felfogják a metakommunikáció jelzéseit:- nemtetszés, öröm, szomorúság, stb.
Szociális érettségük életkoruknak megfelelő.




6.2. Környezeti és egészségnevelési intézményi alapelvek, célok
Környezeti és egészségnevelésünk feltételrendszere
Óvodánk csendes, nyugodt környezete, szép, parkosított udvara ideális játszóhely gyermekeink számára. A természetes anyagból készült, változatos udvari felszerelések jól szolgálják a gyermekek mozgásigényének kielégítését, ellensúlyozva ezzel lakótelepi életformájukat. Folyamatos tapasztalatszerzés során figyelemmel kísérik az udvar növény és állatvilágát, a természetben történő változásokat. Gyümölcsfáink terméseit a gyermekek nagy örömmel fogyasztják. Ősszel diószüretet tartunk. Gesztenyefáink terméséből pedig barkácsolnak a gyermekek. Télen az itt maradó madarak életét figyelik meg. Minden csoport kihelyezi madáretetőjét és folyamatosan gondoskodnak a madarak eleségéről. A környezetét védő- óvó szemléletet alapozzuk meg ez által a gyermekekben.
A két szinten nyolc csoportszoba található, a hozzátartozó kiszolgáló helyiségekkel, melyek tágasak, világosak. A csoportok egyéni arculattal rendelkeznek. A közlekedő folyosókat gyermekek munkái díszítik. Információs táblák segítik az épületben való tájékozódást, közlekedést az idegenek számára.  
            Jól felszerelt tornatermünk több funkciót tölt be. A testnevelés foglalkozások mellett a közös rendezvények színtere is. Itt tartjuk közös ünnepeinket, a gyermekek részére báb- és zenés előadásokat, a gyermekek munkáiból készült kiállítást.
A gyermekek egészségének megőrzéséhez „sószobát” alakítottunk ki, melynek használatával a légúti megbetegedések gyakoriságát kívánjuk csökkenteni, illetve kialakulásukat megakadályozni. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy délutánonként a szülők gyermekükkel együtt igénybe vegyék ezt az ingyenes szolgáltatást óvodánkban. A hangulatosan kialakított szobában rajzolhatnak, gyurmázhatnak, mesekönyvet nézegethetnek, énekelhetnek, különböző játéktevékenységet folytathatnak a gyermekek. A sószobát a „Faragó Utcai Óvoda Gyermekeiért Alapítvány” működteti. A sószoba kialakítása, működtetése több körzeten kívüli családot vonz óvodánkba.
A sajátos nevelési igényű (látás-és mozgássérült) gyermekek részére jól felszerelt „Fejlesztőszobát” biztosítunk, ahol a gyógypedagógus egyéni és mikrocsoportos formában foglalkozik velük. A „Logopédiai szoba” nemcsak az óvodánkba járó beszédhibás gyermekek megsegítésére szolgál, hanem a közelünkben lévő 2 óvoda gyermekeinek is. 
Az alkalmazottaknak külön öltöző, zuhanyzó, étkező helyiség áll rendelkezésére.  Textíliák tisztántartására mosó, vasaló helyiség biztosított. Az óvoda tálalókonyhával, szintenként egy-egy mosogatókonyhával működik. A nevelői szoba a pedagógusok szakmai megbeszélését, felkészülését segíti. Számítógéppel rendelkezünk.


„ A természet hatalmas, az ember parányi, ezért aztán, az ember élete attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel. „ 
                                                                                           ( dr. Szentgyörgyi Albert)



Alapelveink:
A pozitív környezeti kultúra - elsősorban életmód, gondolkodás, viselkedésmód, szokás – és értékrendszer megélése, átadása.
Az egészségvédelem szolgálata óvodánk teljes eszközrendszerével.


Célunk:
A környezet tevékeny megismertetése a gyermekekkel és a környezet védelmére figyelő tudatos magatartás alakítása.
Környezettudatos szemléletmód szokásainak megalapozása.
Minél több és sokrétűbb tapasztalat szerzése a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
Az egészséges életmód szokásainak megalapozása.
Az egészséges és önálló életvitel igényének alakítása.
Feladatunk:
Közvetlen tapasztalatszerzés tevékenységek gyakorlásának biztosításával.
A természet szépségeinek megfigyeltetése.
A természetben bekövetkező változások oksági összefüggéseinek törvényszerűségeinek felismertetése.
Tevékeny részvétel lehetőségének megteremtése az udvaron történő munkálkodásokban (diószüret, levélgyűjtés, seprés, virágültetés, locsolás).
A környezetvédelmi feladatokkal való megismerkedés, s azokban történő aktív részvétel (szelektív hulladékgyűjtés). 
A társadalmi környezet megismertetése, a pozitív viselkedési formák, magatartásmódok alakítása.
A szülők számára vonzóvá, elfogadhatóvá tenni környezettudatos szemléletünket.
      Ennek érdekében a családok bevonása a szervezési feladatokba.
Hagyományaink ápolásával szebbé, gazdagabbá tenni a gyermekek mindennapjait.
           (Állatok Világnapja, Víz, Föld, Madarak-és Fák napja, Környezetvédelmi világnap)
Az egészséges és biztonságos környezet feltételeinek megteremtése. 
Az egyéni szükségletekhez igazodó környezet kialakítása.
A gyermekek speciális igényeinek kielégítésére törekvés. 
Az egészségügyi szokások alakítása. 
A harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése a gyermekek mozgásigényének kielégítésével az évszaknak, időjárásnak megfelelően.
Az egészséges táplálkozás iránti igény alakítása.

Óvodánk Környezeti és egészségnevelési programjának megvalósítását Egészségfejlesztő mentálhigiénikus végzettségű pedagógusok segítik. 

   6.2.1. Rendszerszemléletre nevelés elve 
Hosszú távú cél: 
Tegyük képessé a gyermekeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal. Lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra. 

Természet és társadalom harmóniájának elve 
(Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés)
Hosszú távú cél: 
Megalapozni gyermekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet - benne az ember - harmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag).  A felnőtt mintáján keresztül környezettudatos és kulturált magatartással kapcsolódjanak be a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításába, megőrzésébe. 

Fenntarthatóság elve 
Hosszú távú cél: 
A felnőttek segítségével ismerjék meg gyermekeink a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket. 

Testi- lelki egészség elve 
Hosszú távú cél: 
Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, ezzel is mintát nyújtva a gyermekek számára. Érezzék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód iránti igény. Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte.

Társas készségek fejlesztésének elve (tolerancia és segítő életmód)
Hosszú távú cél: 
A gyermekek ismerjék meg a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot kezelésének módszereit. Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvési módok.

Foglalkozásközi integráció elve 
Hosszú távú cél: 
Legyünk képesek a különböző ismeretek anyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására, a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására.
Rövid távú céljaink:
Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme.   
Környezettudatos magatartásformák kialakítása, megerősítése. 
Alapvető higiéniai normák betartása. 
Helyes napirend és életrend kialakítása. 
A szabadidő hasznos eltöltése. 

6.2.2. A mindennapos testmozgás megvalósítása
A modernkor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet.
Ennek megakadályozása, a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése érdekében óvodánk biztosítja a mindennapi mozgást. A mozgás sokoldalú tevékenység és feladatrendszere az egész óvodai életünket átszövi. A mozgásos versengések során a gyermekek átélik a sikert és a kudarcot egyaránt. Így tanulják ezek kezelését is. A közös, örömmel végzett mozgás közben társas kapcsolataik is kiszélesednek. 
Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontok figyelembe vételével határozzuk meg a konkrét feladatokat:
lehetőség szerint minden gyerek minden nap vegyen részt a szervezett mozgásban,
az eltérő adottságú gyermekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás, 
érvényesüljön a mozgás személyiség és közösségfejlesztő hatása,
a testmozgás az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon,
a mindennapi mozgás szolgálja az életminőség javítását.
6.2.3. Rendszeres egészségügyi vizsgálatok, szűrések
A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése az intézményvezető feladata az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak alapján. 

6.2.4.  A célok elérését szolgáló legfontosabb feladatok, tevékenységek

Feladat A tevékenység tartalma Rögzítése
Természeti környezettel kapcsolatos anyag feldolgozása foglalkozásokon, képességfejlesztő tevékenységgel. A természet folyamatos megfigyelése az évszakok változásával kapcsolatban.
Az időjárás jellegzetességeinek követése.
Szűkebb és tágabb környezetünk növény és állatvilágának bemutatása.
Gyümölcsök, zöldségek megismertetése, megszerettetése.
Természetvédelmi jeles napok megünneplése.
Ismerkedés saját testünkkel, testrészek, érzékszervek funkcióinak megismertetése. Csoportnaplókban a komplex fejlesztés tervezésében kerülnek rögzítésre.
Társadalmi környezettel kapcsolatos anyag feldolgozása foglalkozásokon, képességfejlesztő tevékenységgel. Lakóhelyünk megismerése.
Orvos gyógyító munkájának megismerése,
látogatás a gyógyszertárba.
Könyvtárlátogatás.
Lakóhelyünk nevezetességeinek megismerése.
Városi közlekedés szabályainak megismerése, közlekedési eszközök.
Nemzeti ünnepeink, hagyományaink megismerése, megünneplése.
Csoportnaplókban a komplex fejlesztés tervezésében kerülnek rögzítésre.



Az óvoda
Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, illetve az
éves munkaterv.
Személyes higiéné elsajátítása. Helyes szokások kialakítása az étkezések, az öltözködés, a tisztálkodás, a testápolás és az illemhely használatával kapcsolatban. Csoportnaplókban a nevelés tervezésénél, értékelésénél kerül rögzítésre.
Egészséges étkezés. Hetente tartunk vitaminnapokat a szülők segítségével, amikor a gyermekek friss gyümölcsöket és zöldségeket fogyaszthatnak.
Gyermekek név- és születésnapjainak megünneplése gyümölcsökkel, zöldségfélékkel történik. Csoportok hirdetőtábláján kerülnek rögzítésre.
Az egészséget befolyásoló környezeti tényezők felismertetése.
A rossz minőségű levegő, a szmog megismertetése, okai.
A vízszennyezés következményeinek bemutatása.
A sószoba használata heti rendszerességgel Csoportnaplókban a komplex fejlesztés tervezésében kerülnek rögzítésre.
Sószobában található füzetben kerül rögzítésre.
A sokoldalú mozgás lehetőségének biztosítása. Hetente kötelező szervezett mozgás a csoportokban, ahol megvalósul az eszközökkel végzett képességfejlesztés.
Mindennapi mozgás beillesztése a napirendbe.
Láb- és tartásjavító torna alkalmazása.
Mozgással kísért énekes játékok, drámajátékok szervezése.
Udvari mozgás, szabad játék az udvari játszóeszközök felhasználásával.
Élményszerző séták és kirándulások az óvoda szűkebb és tágabb környezetében.
Csoportnaplókban a komplex fejlesztés tervezésében kerülnek rögzítésre.

Környezettudatos életmód elemeinek szocializációja. Természetbarát anyagok használatának megismertetése.
Természeti környezetünk védelme, óvása.
(szemétszedés, madáretetés stb.)
Energiatakarékosság (víz, villany) fontosságának folyamatos hangsúlyozása.
Csoportnaplókban a komplex fejlesztés tervezésében kerülnek rögzítésre.
Csoportszoba, öltözők, folyosók mellékhelyiségek, udvar tisztasága. Az óvoda helyiségeinek takarítása napi rendszerességgel, illetve szükség szerint gyakrabban.
Mellékhelyiségek folyamatos fertőtlenítése, tisztántartása, tisztálkodási szerek biztosítása.
Törölközők /heti/, ágyneműk /2 heti/rendszeres mosása a szülők feladata.
Az udvar tisztántartása, gondozása, évszaknak megfelelő feladatok ellátása az udvaros mindennapi feladata (seprés, lombgyűjtés, fűnyírás, locsolás, homokozók karbantartása, hó eltakarítás, balesetmentesítés), melyekbe a gyermekek is bekapcsolódnak.
Tisztasági szemle
ellenőrzési lapjain rögzítésre kerülnek.


Csoportnaplókban
a munkára nevelés tervezésében kerül rögzítésre.
Kirándulások szervezése nagycsoportokban. Évszakonként rövid kirándulások az óvoda közelében. (pl. parkok, belváros)
Évente egy nagy kirándulás szervezése a szülőkkel közösen. (pl. Nagyerdő, Hortobágy, Vadaspark, környező tanyák, falusi tájházak)) Csoportnaplókban a komplex fejlesztés tervezésében kerülnek rögzítésre.

Az óvodán kívüli ismeretterjesztés lehetőségeinek kihasználása. Városban szervezett rendezvények látogatása.
Állatkerti látogatások.
Ismerkedés a tanyasi élettel, háziállatokkal kirándulások alkalmával.
Kirándulás a Nagyerdőre. Csoportnaplókban a komplex fejlesztés tervezésében kerülnek rögzítésre.

Hulladékgyűjtés. Folyamatos papír és műanyagflakon gyűjtést szervezünk.
Nagycsoportban megismertetjük a gyermekekkel a szelektív hulladékgyűjtést, az ehhez használatos színes konténereket. A „Kukatündér” játékban tudatosítjuk ismereteiket. Óvoda hirdetőtábláján kerül rögzítésre
Baleset megelőzési intézkedések. Minden csoportban életkornak megfelelően balesetvédelmi oktatást tartunk a gyermekeknek.

Az óvodai udvari játékok folyamatos ellenőrzése.

Elsősegélynyújtás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása. Csoportnaplókban kerülnek rögzítésre
Munkavédelmi és tűzvédelmi felelős, udvaros által vezetett
naplóba kerül rögzítésre.
A kijelölt helyiség és személyek neve a vezetői iroda melletti hirdetőtáblán rögzítésre került.

6.2.5. A feladatok, tevékenységek mérése

Függelékben található.

6.3. Egészséges életmód alakítása
Óvodai életünkben fontos szerepet kap az egészséges életvitel igényének alakítása.
Az óvodai élet minden tevékenységével, teljes eszközrendszerével szolgálja a gyermekek testi, lelki, szociális fejlődését. Az egészséges környezet kialakítása és megőrzése fontos feladatunk, mert egészséges gyermek csak egészséges környezetben fejlődik.
Intézményünk olyan optimális körülményeket teremt a gyermekek számára, amelyek segítik a pozitív beállítódások, szokások és magatartásformák kialakítását (táplálkozás, mozgás, társas kapcsolatok terén).

Célunk:
Az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő – beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is – egészséges és önálló életvitel igényének alakítása. 
A gyermekek önmagukkal és használati tárgyaikkal, szűkebb és tágabb környezetükkel szemben is igényeljék a rendet, tisztaságot.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a másodlagos sérülések kialakulásának megelőzése, lehetőség szerinti csökkentése.
Az egészség védelme, óvása és a betegségek megelőzése.
Feladatunk:
Az egészséges és biztonságos környezet feltételeinek megteremtése, megtartása. 
Az egyéni szükségletekhez igazodó környezet kialakítása, azok használatára nevelés.
Az egészségügyi szokások alakítása, a mozgás megkedveltetése. 
A harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése a gyermek mozgásigényének kielégítésével az évszaknak, időjárásnak megfelelően.
Az egészséges táplálkozás szokásának alakítása a vitaminnapokkal.
A láb- és tartásjavító torna alkalmazása heti rendszerességgel.
A sószoba megkedveltetése, rendszeres használata.
A környezettudatos magatartás megalapozása: a környezet tisztántartására, a környezet rendjének megóvására neveléssel.
A szülői igényeket figyelembe véve, tájékoztató előadás szervezése szakemberek bevonásával. 
Csoportszobáink tágasak, jó a természetes megvilágításuk, szellőzésük. A berendezés kialakításakor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó bútorokat választunk és természetes alapanyagú tárgyakkal, kiegészítőkkel igyekszünk bővíteni készletünket. Figyelünk a funkcionalitás és az esztétikum összhangjára, és a színharmóniára. A sajátos nevelési igényű gyermekek részére igyekszünk biztosítani a speciális eszközöket.
A helyes egészségügyi szokások alakítását, a gondozási tevékenységeket az óvodába lépéstől a dajka nénik bevonásával valósítjuk meg, az intimitás betartása mellett.  Biztosítjuk a gyermekeknek, hogy egyéni szükségleteiknek megfelelően végezzék a tevékenységeket (kézmosás, WC használat).
A megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, mozgás, levegőzés, pihenés) visszahatnak az élettani folyamatokra, ezért az életkoronként eltérő életritmus figyelembe vételével tervezzük meg a gyermekek helyes, rugalmas napirendjét.   
A gyermekek életkori sajátosságaiból adódó nagy mozgásigény kielégítésére törekszünk minden nap. A mozgáslehetőségek biztosításával gyermekeink szomatikus, mentális, pszichés védelmét is elősegítjük. Mindezek mellet törekszünk a csoportban nyugodt légkört kialakítani.
Elsődleges feladatunknak tekintjük a preventív célú láb-és tartásjavító torna alkalmazását. A láb- és tartásjavító torna gyakorlatait beépítjük a gyermekek mozgásos tevékenységeibe. A játékos mozgástevékenységeket, az egyéni képességek figyelembevételével, spontán és szervezett módon biztosítjuk.
Fokozatosan szoktatjuk a sószoba használatához a gyermekeket. Ez hozzájárul egészségük védelméhez, különböző légúti betegségek megelőzéséhez.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében igyekszünk:
megkedveltetni a mozgásos tevékenységeket, amennyire lehetséges,
a másodlagos sérülések kialakulását megelőzni, csökkenteni.
Óvodai tevékenységek során felhívjuk a gyermekek figyelmét szűkebb és tágabb környezetük rendjére, tisztaságára. Arra neveljük őket, hogy kapcsolódjanak be, illetve örömmel végezzék a munka tevékenységeket. 
Modell értékű kommunikációnkkal, bánásmódunkkal, viselkedésünkkel erősítjük kapcsolatunkat a gyermekekkel, egyúttal segítjük önállóságuk fejlődését.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Az egészségügyi szokásokat képesség szerint önállóan végzik. A sajátos nevelési igényű gyermekek önállóan, vagy kis segítséggel szükség szerint használják az ehhez szükséges speciális segédeszközöket (kapaszkodó, járókeret).
Önállóan öltözködnek, ruháikat felismerik, rendben tartják. Próbálnak az időjárásnak megfelelően öltözködni.
Ismerik és tudják az étkezéshez szükséges eszközök helyes használatát, esztétikusan megterítenek, kulturáltan étkeznek.
Folyamatosan alakul bennük az egészséges életvitel iránti igény.
Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára, ennek igénye megmutatkozik viselkedésükben is.
Szívesen és örömmel mozognak, végzik a játékos láb- és tartásjavító gyakorlatokat.
Kedvelik a sószobát.
Rendelkeznek azokkal az egészségvédő szokásokkal, amelyek alkalmassá teszik őket az iskolai életre.
Önállóan jelzik szükségleteiket.
A sajátos nevelési igényű gyermekek kedvelik a mozgástevékenységeket és képességüknek megfelelően akár segédeszközzel is szívesen végzik azokat. 






6.4. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az anyanyelvi nevelés az értelmi fejlesztés legfontosabb területe. Az anyanyelv használata, az anyanyelvi nevelés áthatja az óvoda egésznapi életét, a mindennapokat, és valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk.
 
Célunk:
Az adott életkorra jellemző nyelvi fejlettség, nyelvi kompetencia kialakulása.
A nevelő tevékenység egészében differenciált fejlesztés segítségével, a kommunikáció különböző formáinak elsajátítása.
A beszéd eszközként való használata során fejlődjön szókincsük. 
Ismerjék, szeressék, becsüljék anyanyelvünket életkoruknak megfelelő szinten.
Ismerjenek a gyermekek minél több metakommunikációs jelentést.

Feladatunk:
Modell értékű kommunikáció a pedagógus és az óvoda más dolgozói részéről.
Beszélgetésre alkalmas, nyugodt kiegyensúlyozott légkör megteremtése.
A gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének felkeltése, fenntartása, ösztönzése; a beszédöröm biztosítása.
A gyermek szabad önkifejezési, közlési vágyának elősegítése befogadó, megértő, segítő környezettel.
A gyermeki kérdések ösztönzése, megválaszolása.
Beszédészlelés, beszédmegértés, szóbeli emlékezet fejlesztése.
Szókincsgyarapítás, szófaji gazdagság megalapozása.
Folyamatos, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség alakítása.
Preventív, játékos, de tudatos fejlesztés a beszédhibák kialakulásának megelőzése céljából:
           - beszédmozgást fejlesztő gyakorlatok
                 - auditív, anyanyelvi és kommunikációs játékok végzése.
A beszédhibák felismerése és a gyermek szakemberhez irányítása.
Együttműködés a családdal, a logopédussal, a megelőzés és a korrekció területén.
A szociokulturális háttér figyelembevételével differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása.
Metakommunikációs jelrendszerük fejlesztése.
A kiemelt figyelmet igénylő - sajátos nevelési igényű gyermekek segítése az anyanyelvi nevelés folyamatában (pl. megsegített kommunikáció).

Nevelőmunkánk során fontosnak tartjuk a szeretetteljes, pozitív emocionális légkör megteremtését, biztosítását, amely a beszédképesség fejlesztésének legfontosabb feltétele. Minden alkalmat kihasználunk a beszélgetésekre. A beszédfejlesztésben nagy szerepe van az élményeknek, hiszen az érzelmekben gazdag óvodai élet fokozza a beszédkedvet.
Az óvodai életben az anyanyelvi nevelésnek, az anyanyelv fejlesztésének három alaphelyzete van:  - spontán helyzetekben, tevékenységek során, 
         - vers-mese, irodalmi nevelés alkalmával, 
         - kezdeményezett, tervszerű fejlesztések során.   
„Beszélő” magatartást akkor sajátít el a gyermek, ha biztosítjuk az érzelmi biztonságot számukra, a derűs, kiegyensúlyozott légkört, ha személye iránt érdeklődést mutatunk, türelmesek vagyunk vele szemben, kivárjuk gondolataik, érzelmeik kifejezését. Ösztönözzük a gyermekeket, hogy szabadon elmondhassák gondolataikat, kreatívan rögtönözhessenek, improvizálhassanak, és a nyelvvel játszhassanak. A gyermek beszédaktivitását, teljes odafordulással, aktív figyelemmel és a gondolataihoz kapcsolódó kérdésekkel tartjuk ébren.
Lehetőséget biztosítunk az egyéni beszélgetésekre, hogy a gyermek érezze, most csak rá figyelünk. A gyermek akarva - akaratlanul utánozza a felnőttet, ezért arra törekszünk, hogy beszédünk legyen nyelvtanilag hibátlan, helyes ejtésű és artikuláció szempontjából is példaadó, színes, szemléletes, jól érthető. Kommunikációval kapcsolatos ismeretek, normák elsajátíttatását, elsősorban mintaadással, gyakorlással, szoktatással valósítjuk meg. 
A gyermek beszédhibáit nem javítjuk, ha beszédhibát észlelünk, szakember segítségét vesszük igénybe. A nyelvi játékok remek lehetőséget nyújtanak a beszédfejlesztésre, a kisebb beszédhibák korrigálására. Ezeket játékos formában végezzük, a nap folyamán bármely időpontban beiktatjuk, ha lehetőség nyílik rá. A nyelvi játékok kiválasztásánál tudatosan figyelünk arra, hogy a beszédfejlesztés melyik részterületét kívánjuk fejleszteni, gyakoroltatni.
A gyermek beszédét meghatározza az otthoni környezet. Igyekszünk a család szociokulturális hátterét megismerni, és ennek megfelelően végezzük a gyermek differenciált egyéni fejlesztését. Arra törekszünk, hogy a családdal való együttműködés előnyeit, fontosságágát, a szülők érezzék és a gyermek harmonikus fejlődésének érdekében sok otthon is hasznosítható gyakorlati tanáccsal lássuk el őket. A kedvezőtlen szociokulturális hátterű, ingerszegény környezetből kikerülő gyermek esetleges megkésett beszédfejlődésében, nyelvi retardációjában igyekszünk pótolni a hiányosságokat. Biztosítjuk az élményszerző alkalmakat, cselekedtetéseket, a környező világ felfedezését, ezekkel megteremtjük a természetes beszédszituációkat. Olyan helyzeteket, légkört alakítunk ki, amelyekben a gyermek sikerélményhez jut, elismeréssel, dicsérettel alakítjuk beszédbátorságát. A differenciálás, a korrekció, a kompenzálás lehetőségeit kiaknázzuk, így eljuttatjuk a gyermeket a megfelelő nyelvi követelmény eléréséhez. Ezt tudatos, tervszerű munkával, példamutató kulturált nyelvhasználattal, kifejező előadásmóddal érjük el.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Tisztán, érthetően, életkoruknak megfelelő fejlettségi szinten beszélnek. 
Aktívan használják a tapasztalatok során szerzett szókincsüket.
Tudják a megismert szavak jelentését.
Kéréseinket megértik és teljesítik.
Szűkebb és tágabb környezetükkel kapcsolatos beszélgetésekbe bekapcsolódnak.
Végig hallgatják és megértik mások beszédét.
Kötetlenül, örömmel társalognak.
Ismernek és használnak metakommunikációs jeleket.

Az értelmi fejlesztést a szabad játékon és az óvodai élet tevékenységrendszerén keresztül valósítjuk meg. A gyermekek játéka személyiségük tükrözője, és mint leggyakoribb tevékenységük, fejlesztésük legfőbb eszköze is. A szabad játékban a legváltozatosabb tevékenységekre nyílik lehetőség. Igyekszünk megvalósítani, hogy fejlesztőmunkánk során a gyermekek szabadsága érvényre jusson. Folyamatosan biztosítjuk, hogy bármely tevékenység során gyakorolhassák a gyermekek azokat a funkciókat, amelyek az aktuális fejlődésüket elősegítik. Nevelő-fejlesztő munkánk során a gyermekeket megismerjük, meglévő képességeikre építve  tervszerű, tudatos, komplex fejlesztést végzünk.

Célunk:
A gyermekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére alapozva és szerzett tapasztalataikra építve fejleszteni értelmi képességeiket.
A gyermekek önmagukhoz képest a legnagyobb mértékben fejlődjenek.
Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosításával a gyermekek kompetenciáinak alakítása.
Rendelkezzenek az iskolakezdéshez szükséges optimális képességekkel. 
Feladatunk: 
Változatos tevékenységek biztosításával, a gyermekeket körülvevő természeti és 
       társadalmi környezetről minél több tapasztalatot szerezzenek.
A spontán szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése és a különböző  
      élethelyzetekben és tevékenységekben való gyakorlásra ösztönzés.
Az értelmi képességek: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség fejlesztése. 
Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
Életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás megvalósítása.
Differenciált tevékenységek tervezése, szervezése a mindennapok során.
Egyéni differenciált fejlesztés megvalósítása (felzárkóztatás, tehetséggondozás). 

Minél több mozgásos cselekvést, megtapasztalást, felfedezést nyújtó változatos tevékenységek biztosítása által igyekszünk megvalósítani az értelmi nevelés feladatait. Tervezünk, de alkalmazkodunk közben a gyermekek spontán megnyilvánulásaihoz, kíváncsiságához. A változatos tevékenységek kiváló alkalmat nyújtanak a gondolkodás, rész- egész viszony, ok-okozati összefüggések megértésére, felfedezésére. Az egyéni képességek fejlesztése, mindig a gyermek aktuális fejlettségéhez igazodik. Olyan környezetet biztosítunk, amelyben a gyermek aktívan részt vesz a tevékenységekben, a megismerésben, a vizsgálódásban, a kísérletezésben. Így olyan élményhez juttatjuk őket, ami tartóssá teszi a tudást, gazdagítja, fejleszti értelmi műveleteiket és további aktivitásra motiválja őket. Arra törekszünk, hogy a gyermekek olyan képességekhez jussanak, amelyek nem csak az adott helyzetben vezetnek valós megállapításhoz, hanem más hasonló helyzetben felgyorsítják a megértést, a megoldáshoz jutást. A készen kapott ismereteket könnyen elfelejtik a gyermekek, a cselekvés által szerzett ismeretet életre szólóan megőrzik, mert ezeket a mindennapok problémamegoldásában használják. Biztosítjuk a gyermekek számára a derűs légkört az együttműködésre való készséget, az empátiát, a megértést részünkről, ezek segítségével végezzük a differenciált képességfejlesztést. A kompetencia alapú neveléssel összhangban fejlesztünk differenciáltan a tevékenységek során, ezeket tudatosan tervezzük, szervezzük. 
   A sajátos nevelési igényű gyermekek értelmi képességeinek egyéni fejlesztését, a szakértői véleményre alapozva végezzük. Fejlesztésük speciálisan képzett szakember közreműködésével történik. 

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:  
Ismereteik bővülnek, gazdagodnak az őket körülevő világról.
Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melynek révén gondolkodásuk is fejlődik.
Kialakul szabály - és feladattudatuk.
Képesek lesznek figyelemösszpontosításra, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra.
Megismerkednek az elemi ok-okozati összefüggésekkel, a környezet mennyiségi, formai, színbeli eltéréseivel, matematikai fogalmakkal.
Ismereteiket tudják alkalmazni a gyakorlatban.
Rendelkeznek azokkal az értelmi képességekkel, amelyek az iskolába lépéshez szükségesek.  
6.5.  A fejlesztés tervezése
Óvodánkban a nevelés és fejlesztés tervezése komplex egységet alkot. Az óvodapedagógusok a saját programunkhoz készített fejlettségmérő lapokkal felmérik a gyermekek fejlettségét, a szabad játékot biztosítva.
A megfigyelések és tapasztalatok birtokában állítják össze a csoport egészére vonatkozó fejlesztés fő irányvonalát. Ezen belül egyéni differenciálás alapján további feladatokat határoznak meg.
A tervezés általános elvei óvodánkban
A gyermekek szociokulturális hátterének figyelembevétele.
A gyermek ismeretanyagára, tapasztalataira építés.
A tervezést anyaggyűjtés előzi meg.
Az óvodapedagógus módszertani szabadsága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során.
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési tervét a gyógypedagógus együttműködve készíti el.

A gyermekek nevelése - oktatása során végzett fejlesztő tevékenységeinket:
csoportra vonatkozóan a csoportnaplóban,
a gyermekekre vonatkozóan a gyermekek „Fejlődési napló”-jában rögzítjük.


7. A játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás és a munka

7.1. A gyermek világa: a játék

„A játék a gyermek útja a világ megismerése felé, amelyben él és melyet megváltoztatni hivatott.” 
                  (Gorkij)

A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Kreativitást fejlesztő, élményt adó tevékenység. A játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás, a személyiségfejlesztésnek a színtere, a tanulás, a készség-képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A mozgás, a testséma, az én megismerése, a percepció, a gondolkodás azon belül a fogalmi gondolkodás, a beszédfolyamatok, a kommunikáció fejlődése, mind-mind játékba ágyazódik. 

Célunk:
A szabad, elmélyült, játék elsődlegességének biztosítása.
A gyermek személyiségének pszichikus fejlesztése az élményt adó játéktevékenységeken keresztül.
Olyan boldog óvodai élet megteremtése a gyermekek számára, ahol egyéni vágyaikat, fantáziájukat, ötleteiket, élményeiket, tapasztalataikat kibontakoztatják és sokoldalúan, harmonikusan fejlődnek.
Játéktevékenységek közben környezetük felfedeztetése, megismerése.
A játéktevékenységekhez kapcsolódó szokások és normák elfogadása és formálása.
Olyan magatartásformák alakítása, melyek elősegítik szociális, társas kapcsolataik, viselkedésük, magatartásuk fejlődését.
A játék feltételeinek megteremtésével egyenlő esélyek biztosítása.
Feladatunk:
A játék feltételeinek megteremtése:
Nyugodt, derűs légkörben teremtjük meg az állandóságot és biztonságot ahhoz, hogy a gyermekek felszabadultan játszanak. Fontosnak tartjuk az együttjátszás alapvető normáinak, szokásainak alakítását.

Megfelelő hely: kialakításával biztosítjuk az elmélyült, önfeledt szabad játékot. Igyekszünk inger gazdag, cselekvésre inspiráló, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, harmóniát sugárzó környezetet kialakítani. Minden csoportszobában vannak állandó játszóhelyek, illetve lehetőség van a változtatásra, egy adott hely átalakítására. Figyelünk arra, hogy legyen a gyermekek számára megfelelő mozgáslehetőség, legyenek meghitt búvóhelyek, kuckók is. Azokat a csoportszobákat, ahol a sajátos nevelési igényű gyermekek tartózkodnak,    speciálisan alakítjuk ki, előtérbe helyezve a biztonságos, balesetmentes közlekedést, a  mozgás lehetőségeket. Az udvaron a nagy teret kihasználva biztosítjuk, hogy a gyermekek szabadon mozogjanak, játsszanak.

Elegendő idő: a reggel megkezdett játék folytatásának biztosításával lehetővé tesszük a folyamatos játékot.

Megfelelő eszköz: Az eszközök sokféleségéről gondoskodunk. Tudatosan olyan eszközök választása, melyek esztétikusak, balesetmentesek és megfelelnek a gyermek életkori és egyéni sajátosságainak. A játékokat a gyermekek által jól látható és elérhető helyen helyezzük el. Ügyelünk a játékok optimális mennyiségére és a játékok cseréjére. Felhasználjuk az évszak és a természet kínálta kincseket. Rendelkezésre állnak a gyurmázáshoz, rajzoláshoz, festéshez, ragasztáshoz használatos eszközök. Figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit. Törekszünk a differenciált eszközök biztosítására, hogy minden gyermek megtalálja a számára legmegfelelőbbet.

Élmények: sokszínű tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával teremtjük meg a játék motiváló erejét. Építünk az egyéni és az óvodai közös élményekre egyaránt. Átalakulóban lévő világunkból szerzett gyermeki élményeiket próbáljuk az óvodai játék keretébe beilleszteni, úgy, hogy ne váljon durva, agresszív játékká.

Együtt játszás: a szabad játék és a játszótárs választás lehetőségének biztosítása. A társválasztás szabadságának megteremtésével ösztönözzük a játszócsoport, baráti társaságok, kapcsolatok alakulását. Ez magába foglalja az egyedüllét, félrehúzódás lehetőségét is. Természetesen ezt is tiszteletben tartjuk. A játék folyamatában tudatos jelenlétünkkel biztosítjuk az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt a feltételek megteremtése mellett a szükség és igény szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással, indirekt reakciókkal segítjük. A kialakult játszócsoport játékába csak akkor avatkozunk be, ha társait zavaró gyermeket látunk, illetve balesetveszélyes helyzetek esetén. Tudatosan megengedő, elfogadó, utánozható mintát, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlétünkkel, biztosítjuk a szabad játék nyugalmát. Inspiráljuk a gyermekeket a játék elképzelésének megbeszélésére, ha szükséges, segítséget nyújtunk a játékhoz szükséges döntések előkészítésében.
 
Az anyanyelvi nevelés feladatai a játék területén:
Mintaértékű kommunikáció részünkről. 
Párbeszédek tudatos támogatása, fogalomalkotás segítése, szókincsbővítés.
Hátrányos Helyzetű, Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekekre való kellő odafigyelés, spontán párbeszédes helyzetek létrehozása, célzott anyanyelvi fejlesztés. 
Gátlásos gyermekek oldása, mondókákkal, ölbeli játékokkal. A csoport „etikai” kódexének nyelvi meghatározása.
Kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása (konfliktus kezelések során).
Pozitív visszajelzések a gyermekek számára, metakommunikációval és szóbeli értékeléssel.
           
A leghatékonyabb megismerési terület az óvodai nevelés folyamatában a játék. Azok a megfigyelések, amelyeket játék közben tehetünk: - hogy mit, és hogyan játszik, mennyire elmélyült a játék, társaival milyen a viszonya, - nagyon sokat elárul számunkra a gyermek fejlettségi szintjéről.
Ezeket is figyelembe véve tudjuk őket egyénileg, az egyéni bánásmód elvei szerint fejleszteni. A játékot a tanulás elsődleges keretének tekintjük. Ezért napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot, figyelembe véve, párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt.
 A játék kiemelt személyiségformáló hatását kiaknázzuk.
A játék során fejlődik: 
nagymozgásuk, finommotorikájuk, tapintásos észlelésük,
fejlődik szem - kéz koordinációjuk, finommotorikájuk, alak és formaállandóságuk, kognitív képességeik, képzeletük - kreativitásuk, 
alakul szocializációs készségük, kommunikációjuk, 
formálódnak erkölcsi, akarati tulajdonságaik. 

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Tudnak boldogan, felszabadultan együtt játszani.
Alkalmazkodnak játszótársaikhoz.
Követik és betartják a megismert játékszabályokat.
Játékuk változatos, színes, ötletes.
Betartják a társas viselkedés elemi szabályait.
A konfliktusokat próbálják önállóan konstruktívan megoldani.
A társakért érzett felelősségérzet, szociális érzékenység életkoruknak megfelelő.
Szívesen játszanak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel.
 
7.2. Munka jellegű tevékenységek
A munkára nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a mindennapi élet tevékenységeit. A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere.

Célunk: 
A munka jellegű tevékenységek megismertetése, megszerettetése.
A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek kompetenciák, alakítása.
Alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk.
Alakuljanak szociális - társas kapcsolataik, felelősség érzetük, feladat tudatuk.

Feladatunk:
A különböző munkajellegű tevékenységek szervezése és azok feltételeinek biztosítása.
A munkához való pozitív hozzáállás alakítása.
Tapasztalatszerzés biztosítása.
Ismereteik bővítése.
A közösségért végzett munka örömének megéreztetése.
A munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása.
A tevékenységhez kapcsolódó spontán beszédszituációban a beszédformák gyakorlása.
Munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak ok - okozati összefüggések, műveletek végzésének mondatba foglalása.
Folyamatos, konkrét, reális a gyermekhez mérten fejlesztő hatású értékelés.

A munka olyan önként végzett aktív gyermeki tevékenység, mely közben a gyermekek
tapasztalatokat gyűjtenek, bővítik ismereteiket a természeti és társadalmi környezetükről. Eközben fejlődik értelmi képességük, megértik a munka fontosságát, hasznosságát, megalapozódik az eredmény megbecsülése. Kialakul bennük a munka szükségességének felismerése, figyelmeztetés nélkül megkezdik a szükséges munkát. A munkavégzéshez szükséges attitűdök kialakulnak. Olyan tapasztalatszerzést biztosítunk, amely megfelel a gyermek életkorának, fejleszti értelmi képességeit és gazdagítja ismereteit.
Megismertetjük a munka eszközeit, azok célszerű használatát, és az elvégzés legcélszerűbb sorrendjét. Lehetőséget adunk arra, hogy a munkavégzéshez szükséges készségeket megismerjék, gyakorolják és lássák annak célját, eredményeit. Olyan légkört alakítunk ki, ahol a gyermek az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok során megéli a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
A baráti kapcsolatok pozitív alakulását segítjük az együtt végzett munka örömének, felelősségének, eredményének megéreztetésével. Ez a saját és mások elismerésére nevelés formája is.
A csoportban dolgozó felnőttek csak annyi segítséget adnak, amennyi feltétlenül szükséges a gyermek által elkezdett tevékenység befejezéséhez. Lehetőséget biztosítunk nehezebb feladatok kipróbálásához és ahhoz, hogy minden gyermek egyéni tempójában végezhesse munkáját. Különösen fontosnak tartjuk ezt a szemléletet a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében.
A gyermekek munka jellegű tevékenysége szinte az egész nap folyamán jelen van. 
A munka akkor válhat a személyiség belső igényévé, ha az óvodai élet mindennapjaiba rendszeresen és folyamatosan beépítjük és megszervezzük. A gyermekeket konkrétan, reálisan, folyamatosan, sajátmagához mérten, fejlesztően értékeljük a munkavégzés során. Óvodába lépés pillanatától, a munka változik formájában és tartalmában egyaránt. A gyermekektől egyre magasabb együttműködést igényel, miközben változnak társas kapcsolatai is. Az önkiszolgálástól kiindulva, folyamatosan és fokozatosan jut el a gyermek a legmagasabb szintig, a közösségért végzett munkáig.

A különböző munkafajtákat fokozatosan vezetjük be a gyermekek fejlettségi szintjét figyelembe véve:
önkiszolgálással kapcsolatos teendők,
naposi munka,
közösségért végzett munkák,
kerti munka (évszaknak megfelelően),
alkalomszerű munkák,
felelősi munkák.

A munka megszervezése tudatos pedagógiai tervezést és a gyermekekkel való együttműködést igényel.
             Csak olyan munka jellegű tevékenységet végezhetnek a gyermekek, amelyet örömmel, érzelemileg motiváltan, testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek megvalósítani.
Biztosítjuk az elegendő gyakorlást, állandó ellenőrzést, a dicséret és a buzdítás mellett.
A munkajellegű tevékenységek végzése közben a gyermekek megtanulják a szükséges eszközök célszerű és balesetmentes használatát, miközben betartják a higiénés szabályokat.
A természetben, a szabadban végzett munka az egészséges életmódra nevelés egyik lehetősége. Óvodánk udvara olyan adottságokkal rendelkezik, hogy a gyermekek minden évszakban végezhetnek munkát a szabad levegőn.
A kerti munkavégzés közben rengeteg tapasztalatot gyűjtenek a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásáról, ami hozzájárul a környezetvédelem megalapozásához, és a környezettudatos magatartás alakulásához.
Az önkiszolgálással járó tevékenységek: az öltözködés, étkezés, testápolás rendszeres és szükség szerint elvégzése a gyermekek egészségvédelmét szolgálják.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
A gyermekek szívesen vállalnak megbízatásokat, feladatokat, melyeket örömmel, önállóan végeznek.
A munkajellegű tevékenység elvégzésére való törekvés által kitartóak türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük, kudarctűrő képességük, kötelességtudatuk.
Megtanulják a különböző szerszámok, eszközök célszerű használatát, ezek neveit, miközben elemi fokon tapasztalatot szereznek a munkaszervezésről, célszerű sorrendjéről.
Az együttes munkavégzés közben átélik annak örömét, mélyülnek társas kapcsolataik.
Környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkákat tudatosan, szívesen végzik. 

8. A különböző tevékenységi formák és színtereik

8.1.  Verselés - mesélés    
A mesehallgatás, verselés, a verses szöveggel kísért játék, a bábozás, a kisgyermekeknek a játékkal egyenrangú természetes igénye.
Irodalmi kincsestárunkban megtalálhatók a népi mondókák, népmesék mellett a kortárs gyermekirodalmi alkotások is. 

Célunk:
Az óvodáskorú gyermekek pozitív személyiség jegyeinek megalapozása, fejlesztése, a verseken, meséken, gyermekirodalmi alkotásokon keresztül.
A gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése saját maguk által kitalált, vers és mesealkotásokon keresztül.
A mindennapok természetes eleme maradjon a verselés, mesélés, melynek során fejlődik beszédkultúrájuk.
Irodalom iránti fogékonyság megalapozása, mely a későbbi olvasóvá nevelés gyökere.

Feladatunk:
Ideális körülmények biztosítása, az irodalmi élmények befogadásához.
A gyermekek és a vers, mese tudatos és aktív kapcsolatának megteremtése, a gyermek irodalmi érdeklődésének felkeltése, irodalomszeretetének megalapozása.
Megfelelő vers, mese anyag megválasztásával, az interkulturális nevelés megvalósítása, a klasszikus és kortárs irodalmi művek mellett.
Az irodalmi élményeken keresztül az érthető beszéd készségének alakítása.
Az otthoni környezet inspirálása a vers, mese gyakori élőszóban történő közvetítésére.
A kisgyermek mentális fejlődéséhez, nélkülözhetetlen a mindennapos verselés, mesélés, mondókázás. Fontosnak tartjuk munkánk során a verselésnek mesélésnek minden formáját. A vers, mese, a gyermekek érzelmi, értelmi, mozgás és etikai fejlődésének és fejlesztésének legfőbb segítői. Segítik élményeik feldolgozásában, oldja meglévő feszültségüket, szorongásaikat, alakítja belső képi világukat, fejleszti kreativitásukat. Anyanyelvi nevelő hatása abban van, hogy észrevétlenül tanítja őket a folyamatos beszédre, és annak gyakorlására. Bátorítjuk a gyermekeket versek, mesék önálló elmondására, bábozására, új mesék kitalálására. Folyamatosan törekszünk a mesélési kedv felkeltésére, és fenntartására. A bábozás és mesedramatizálás közös élmény, így közösség formáló hatása van. Kiemelkedő szerepe van, az anyanyelvi nevelés területén is. A bábozó gyermek párbeszédei alkalmat teremtenek az aktív szókincs játékos gyakorlására. A gyermek megtanul saját hangjával bánni, érzelmeit is a hang segítségével fejezi ki társai körében. E tevékenységben segítjük őket, megfelelő élmények, hely és eszközök biztosításával. A báboknak és a mesedramatizáláshoz szükséges kellékeknek, csoportjainkban állandó, a gyermekek számára hozzáférhető helyük van, hogy akkor és addig tevékenykedjenek velük, amikor és ameddig kedvük tartja.  Irodalmi nevelésünk tervezésében, megjelennek a népi hagyományok, népszokások, valamint az ünnepi aktualitások, gyermeki tevékenységek játszanak fontos szerepet. A tervezésben megjelöljük azon irodalmi alkotásokat, amelyeket tervszerűen kívánunk bemutatni. Elsőrendű anyagunk a szóbeliség stílus fordulatait őrző, anyanyelven teremtett népmese, és népi gyermekmondóka, s ezt egészítjük ki a hazai és külföldi írott irodalom színe-javával. Az irodalmi anyanyelvi nevelés olyan folyamat, amely a családban kezdődik, esetleg a bölcsőde kiegészíti, az óvoda pedig a család együttműködésével továbbfolytatja.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Belső igényükké válik a versekkel, mesékkel való mindennapos kapcsolat, amely megjelenik a szabad játékban, ábrázolásban, beszédben az egymásra hangolódásban.
Megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kacsolódó szokásaik, képesek kitartóan figyelni.
Önállóan is képesek verselni, mesélni.
Verselésük, mesélésük során metakommunikációs eszközökkel színesítik
„előadásukat”. 
Megismertek más népek, kultúrák, irodalmi alkotásaiból is néhány művet.

8.2. Ének - zene, énekes játék, gyermektánc

„A 3-6-7 éves gyermekek benyomásai életre szólóak, amit akkor beléje oltanak, élete fogytáig nem feledi”
(Kodály Zoltán)

A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget.

Célunk:
Az éneklés, a közös játék örömének megéreztetése, a zenei érdeklődés, a táncos mozgás iránti kedv felkeltése.
A gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának formálása.
A gyermekek zenei élményhez juttatása.
Zenei anyanyelvük megalapozása, zenei hallásuk, ritmusérzékük, éneklési készségük, harmonikus szép mozgásuk fejlesztése.
A szülőföld értékeinek átörökítése, a népzene, a népdal, a népszokások, gyermek néptáncok, és népi játékok megismertetése által.
Feladatunk:
A környezet hangjainak megfigyelésével, ölbeli játékokkal, népi gyermekdalokkal, magyar és más népek dalaival, énekes játékokkal, a zenéléssel felkelteni zenei érdeklődésüket. 
Megfelelő légkör megteremtésével az érzelmi motiváltság biztosítása. 
A gyermekek éneklési, táncolási kedvének felkeltése.
A gyermek örömteli, érzelem-gazdag, tiszta éneklésének alakítása, harmonikus mozgáskultúrájának megalapozása.
A közös éneklés, a közös énekes játékok megszerettetése.
A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei formaérzékének, zenei alkotókészségének, mozgáskultúrájának fejlesztése.
Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel.
A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és zenei készségfejlesztő játékokkal.
A sajátos nevelési igényű gyermekek érdeklődésének felkeltése a zenei tevékenységek iránt.

A zenei anyagokat komplexen válogatjuk, a természeti jelenségekhez, aktualitásokhoz,    
hagyományokhoz, ünnepekhez igazítva, a gyermekek életkori és egyéni fejlettségének megfelelően.
A mondókákat, énekes játékokat, gyermektáncokat főként a magyar népi gyermekjáték hagyományaiból merítjük, valamint az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások is fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességének zenei kreativitásának alakításában. 
A nap folyamán többször is lehetőséget biztosítunk a környezet hangjainak megfigyelésére, az ölbeli játékokra, mondókázásra, népi gyermekdalok éneklésére, illetve olyan légkört teremtünk, melyben a gyermekek spontán éneklési kedve kibontakozhat. Csoportszobáinkban mindenhol megtalálhatóak az alapvető ritmus hangszerek. Lehetőségünkhöz mérten a hangszerek repertoárját bővítjük.
A közös élményekben énekes játékokkal, népi gyermekjátékokkal, a dal szépségével, ritmusával, a dallammal, a harmonikus mozgással, tánccal ismertetjük meg a gyermekeket. Az ének - zene, énekes  játék,  hatással van a gyermek nyelvi, kommunikációs fejlődésére. 
Tudatosan odafigyelünk, a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztésére, a hangzók helyes formálásának gyakorlására, szókincsbővítésre, beszédtechnikájuk fejlesztésére. Az egyéni megszólalást bátorítjuk természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok alkalmával). A zenei tevékenységek végzése során kihasználjuk a zenei kreativitás fejlesztését, hisz ez az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt (mozgás rögtönzése zenére, dallam, ritmus kitalálása).
A gyermek élete legfogékonyabb korában szívesen énekel, játszik, táncol. Ezt az igényét igyekszünk kielégíteni. Fontos, hogy táncházi muzsikát tartalmazó lemezeket is hallgassunk a  gyermekekkel, hiszen ez a muzsika  táncra serkenti őket. Óvodapedagógusaink a gyermekek életkorához igazodó alaplépések, mozdulatok variálásával, továbbfejlesztésével 5-7 éves korban egyszerűbb táncokat is tanítanak.
Elsődleges célunk az, hogy ritmikusan körbejárjanak, örömüket leljék a táncban. A néptáncot jobban ismerők az adott tánc nevét is elmondhatják, így az arra fogékonyak meg is jegyzik azt. A tánc és a közös éneklés kiváló lehetőséget nyújt közösségformálásra, az együvé tartozás, az identitás tudat érzésének erősítésére is.
A zene, és a táncművészet nagyon fontos a belső rendhez, egészséghez. A zene és a mozgás, a zene és a tánc szorosan összekapcsolódnak.  Óvodapedagógusaink feladata, hogy céltudatosan fejlesszék a mozgáskészséget, találjanak ki változatos mozgásokat és serkentsék a gyermekeket is erre, hogy alkotó fantáziájuk a táncban is kibontakozhasson. Figyelünk arra, hogy a mozgás soha ne legyen megerőltető, a gyermekek különböző készségeiből adódóan ne legyen hibátlan a „produkció”. Célunk a kedvcsinálás. Lehetőséget adunk arra, hogy akinek kedve tartja, hadd ropja. A megszerzett tánctudást a bátrabbak óvodai különleges alkalmakon (farsang, szüreti mulatság keretében) bemutathatják.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
Önállóan és örömmel mondókáznak, énekelnek dalokat, dalos játékokat.
Maguk is képesek megkülönböztetni az egyenletes lüktetést és a dalritmust.
Ismerik az egyszerű hangszerek használatát (dob, cintányér, zenei háromszög).
Felismerik és megkülönböztetik a környezetük hangjait.
Felismerik és megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. (halk - hangos, gyors-lassú).
A zenehallgatás műveit örömmel, figyelmesen hallgatják. 
Zenei érzékenységük, fogékonyságuk életkoruknak megfelelő.
Életkoruknak megfelelő népi gyermekjátékokat, néptánc alaplépéseket ismernek.
Örömmel táncolnak, mozognak. 

8.3.  Rajzolás, mintázás, kézimunka
A gyermekek ábrázoló tevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika, a vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Az ábrázoló tevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára.

Célunk: 
A gyermeki személyiség fejlesztése az ábrázolás különböző fajtáival, a műalkotásokkal, a népművészet elemeivel, és az esztétikus tárgyi környezettel való megismertetés által.
Esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük fejlesztése. 
A környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása.
A gyermekek képi gondolkodásának fejlesztése.
A komponáló plasztikai kifejezőkészség kialakítása.
A tér-forma érzékelés és a színérzék formálása.
Az ábrázolás, mint önkifejezési mód megismertetése.

Feladatunk:
A gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör megteremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával, megfelelő eszközök és anyagok biztosításával. 
Önkifejezésük, alkotási vágyuk kialakítása.
A környezetünkben lévő esztétikai jelenségek felfedeztetése, megismertetése, befogadása, alakítása.
A gyermekek síkbeli - térbeli és színélményekhez juttatása.
Változatos eszközök, anyagok, technikák, eljárások alapelemeinek megismertetése, biztosítása.
Biztos technikai tudás megteremtése, azok széleskörű gyakoroltatására való ösztönzés.
A tevékenységekhez kapcsolódó megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése (szókincsbővítés, élmények - vélemények megfogalmazása, eszközök-anyagok megnevezése, az ábrázoltak szóbeli elmondása).
A csoportszoba, öltöző, mosdó, esztétikumának alakításával a gyermekek ízlésének környezettudatos szemléletének alakítása.

A gyermekek vizuális nevelését komplex módon építjük be a nevelési területekbe. 
A nap folyamán bármikor, koruknak és technikai tudásuknak megfelelő szinten élhetnek az ábrázolás lehetőségével.
Az ábrázolási technikák korcsoportnak megfelelő megismertetését, a folyamatos gyakorlás lehetőségét az eszközök állandó jelenlétével biztosítjuk. Minden csoportszobában kialakítunk olyan helyet, ahol állandóan elérhetők az alkotó munkához, vagy a gyakorláshoz szükséges eszközök, anyagok. A gyermekek technikai tudását egymásra építve bővítjük.
Figyelembe vesszük óvodánk környezeti tényezőit, az aktualitásokat, hagyományokat, a néphagyományokat, melyek adaptálható elemeit beépítjük óvodai életünkbe.
A finommotorika fejlesztése hangsúlyos szerepet kap. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális eszközöket is alkalmazunk. Sokféle technikai megoldásokkal fokozzuk vizuális kreativitásukat. Új technikai megoldás tanításakor mindkét óvodapedagógus és a nevelő-oktató munkát segítő dajkák jelenlétét is szükségesnek tartjuk, hogy a konkrét személyre szabott segítségadás megvalósulhasson. Arra neveljük őket, hogy soha nem az eredmény, hanem az alkotás öröme a meghatározó. 

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Bátran tevékenykednek az ábrázolás eszközeivel, örülnek alkotásaiknak és a közösen készített kompozíciónak.
A képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.
Kialakul egyéni látásmódjuk, alkotási vágyuk.
Az ábrázolás eszközeivel készségszinten bánnak, helyesen használják azokat. 
Alakul bennük a térészlelés képessége, térlátásuk koruknak megfelelő.
Esztétikai és intellektuális érzelmeik gazdagodnak, szép iránti nyitottságuk, igényességük kialakul.
Szem és kéz koordinációjuk kialakult.
Fejlődik önállóságuk, alakul szándékos figyelmük.
A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik.

8.4. Mozgás
A mozgás kedvezően befolyásolja az értelmi, szociális és képességek alakulását. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakulásának, formálásának és fejlődésének eszközei. A természetes hely- és helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődési szakaszát sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal segítjük elő. Ezzel igyekszünk biztosítani a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatását. Játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek a csoportszobában, a szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy irányított mozgásos játékban az óvodai nevelés minden napján minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk.     

Célunk:
Testileg és lelkileg egészségesen fejlődjenek a gyermekek.
Testi készségek, képességek fejlesztése által, a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és finommozgások kialakítása.
A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése spontán mozgásigényük kielégítése.


Feladatunk:
A mozgásos játékok és gyakorlatok megismertetése, megszerettetése a gyermekekkel.
A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek (ügyesség, gyorsaság, erő és állóképesség, társra figyelés) fejlesztése.
Preventív torna: játékos láb- és tartásjavító gyakorlatok megismertetése.
A sajátos nevelési igényű gyermekek harmonikus mozgásának elősegítése.
A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartatása.
A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése.
Váljanak képessé kooperatív mozgásos játékok széleskörű megvalósítására.

            Óvodásaink testi- biológiai fejlődése csak rendszeres napi testmozgással biztosítható. Az óvodás gyermek igyekszik spontán mozgásigényét kielégíteni, hiszen az egyik legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A mozgástanulásban az utánzásnak a játékos 
észrevétlen segítségnek óriási jelentősége van. Nagyfokú tanulékonyságukra a mozgástanulásban is számítunk.
A mozgásos játékok, tevékenységek  kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet fejlődését, teherbíró-ellenállóképességét, és teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában, a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A mozgásos tevékenységek gyakorlása közben  fejlődik a gyermekek téri tájékozódása, helyzetfelismerő képessége, alkalmazkodó képessége. 
A komplex testmozgásokat  beépítjük óvodai életünk egyéb tevékenységeibe is, így együtt hatnak  gyermekeink személyiségének –pozitív énkép, önkontroll, érzelem szabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás –fejlődésére. 
A mozgásos tevékenységek során pozitívan fejlődnek a gyermekek akarati tulajdonságai. A mozgást és a tornát gondosan, folyamatosan tervezzük, szervezzük, hogy fejlesztő hatású legyen, és mindig örömet nyújtson a gyermekek számára. Igyekszünk megalapozni a mindennapos testmozgás igényét. 
A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a spontán és irányított mozgásos tevékenységek során.
Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, a csoport fejlettségét, a mozgásos tevékenységek anyagának megtervezésekor. Biztosítjuk, hogy a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően gyakorolhassák a különböző mozgásformákat. Nagy hangsúlyt fektetünk a várakozási idő minimálisra való csökkentésére, a folyamatos mozgás biztosítására. Világos, konkrét értékeléssel elősegítjük a gyermekek pozitív énképének kialakulását. A konkrét mozgásformák megnevezésével, fejlődik aktív szókincsük:(beszéddel kísért mozgás végrehajtásakor, a testrészek megnevezésével, irányok megnevezésével).  
Az alapvető szokás és normarendszer elsajátítása és betartása a mozgásos tevékenység örömteli végzését, sikerét biztosítja.
Az óvodai élet minden tevékenysége során különös figyelmet fordítunk a tartáshibák kiküszöbölésére, a tartásjavításra, mely a prevenciót szolgálja. 
Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.
Az udvari játék alkalmával, lehetőséget, helyet, és eszközöket biztosítunk a szabad és irányított mozgástevékenységre.  


A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
A mindennapi mozgás a gyermekek természetes igényévé válik.
Téri tájékozódásuk kialakulóban van, irányokat meg tudnak különböztetni.
Egyéni adottságaiknak megfelelően biztonságosan mozognak a térben.
Ismerik saját testüket, testrészeiket, képesek megnevezni, beazonosítani.
Fizikai erőnlétük, állóképességük életkoruknak megfelelő.
Képesek alkalmazkodni társaikhoz, korukhoz képest fejlett az önuralmuk, toleránsak, együttműködőek, segítőkészek.
Mozgásszerető gyermekekként hagyják el az óvodát.
Rendelkeznek a testi érettség életkori jellemzőivel.
Képessé válnak kooperatív mozgásos játékok széleskörű megvalósítására.

8.5. A külső világ tevékeny megismerése
A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit, mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg. 
Óvodába lépéskor a gyermekek különböző ismeretanyaggal, képességszinttel rendelkeznek a világról. Óvodánkban, a matematikai tapasztalatszerzés, a természetes környezet megismerésének megvalósítása, tevékeny megismerése, apró történéseken keresztül valósul meg, amelyek jól fejlesztik a gondolatok tevékenységgel, szóval történő kifejezését.

Célunk:
A gyermekek jussanak minél gazdagabb tapasztalathoz az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
Életkorúknak megfelelően tájékozódjanak és igazodjanak el környezetünkben. 
A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakuljon ki bennük, a természet
      iránt, tanulják meg védelmét, az értékek megőrzését.
Ismerjék a meg a természethez fűződő hagyományainkat. 
A gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása.
A környezet megismerése során a gyermekek jussanak matematikai tapasztalatok, ismeretek birtokába, és azokat tevékenységeikben alkalmazzák.

 Feladatunk: 
A környezet megismerése során szerzett ismereteket rendezett, megbízható tudássá fejleszteni az óvodai évek alatt.
Környezetvédelmi szemléletmód, környezetvédő szokások alakítása (környezetvédelmi jeles napok megtartása).
A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása, matematikai érdeklődésük felkeltése, logikus gondolkodásuk megalapozása.
Eszközök, tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermek érdeklődését, természetes élethelyzetben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.
A gyermekek beszédkedvének felkeltésével alakítjuk bennük az igényt élményeik szóbeli ismereteik kifejezésére.
A környezet megismerése áthatja az egész életet. A séták, kirándulások, a játék, mind-mind alkalmasak arra, hogy ráirányítsák a gyermekek figyelmét az őket körülvevő élő és élettelen környezet csodáira. Sokféle tevékenységet biztosítunk, melynek során tapasztalatokat gyűjtenek a természet anyagairól, változásairól. A tevékenykedések közben ismerkednek a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeivel. Közös élmények biztosításával alakítjuk a természethez való pozitív viszonyulásukat. Az önfeledt játék, rácsodálkozás mellett, észrevétlenül sajátítják el a gyermekek, hogyan óvják, védjék a természet tisztaságát, szépségét.
A környezet megismerése során matematikai tapasztalatoknak és ismereteknek is a birtokába jutnak a gyermekek. Ismerkednek a környezet mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyaival. Így alakul, formálódik ítélőképességük, fejlődik tér- sík és mennyiségszemléletük. 
A sajátos nevelési igényű gyermekek közvetlen tapasztalatszerzését nagyban segítjük azzal, hogy több időt biztosítunk számukra, igyekszünk minél több érzékszervet bevonni a megismerésbe.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
Szűkebb környezetükben életkoruknak megfelelő szinten, biztonsággal tájékozódnak és igazodnak el. 
Megkülönböztetik az évszakokat, napszakokat, ismerik ezek jellemzőit.
Felismernek elemi ok – okozati összefüggéseket.
Pozitív attitűd alakul ki közvetlen és tágabb környezetükhöz, hagyományainkhoz, városunkhoz, hazánkhoz való kötődésükben.
Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természet és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek. 
Képesek lesznek a figyelem összpontosítására, a problémamegoldó kreatív gondolkodásra, életkoruknak megfelelő logikai következtetésekre.
Képesek matematikai műveletekre.

9. Óvodánk hagyományos ünnepei, rendezvényei

Az ünnepek, ünnepnapok kiemelkednek a hétköznapokból. Ezek a napok mélyebb érzelmeket váltanak ki gyermekből, felnőttből egyaránt.
Óvodánkban bármilyen formában és bármilyen tartalommal ünnepelünk, mindig a gyermek van a középpontban. A gyermekek nevelésének egyik sajátos eszköze a jól előkészített és szervezett ünneplés. A gyermekek számára igen fontos az ünnepi készülődés, az ünnepre való érzelmi ráhangolódás.
Az ünnepet, a szervezést illetően többféle formában valósítjuk meg. Óvodaszintű nagyobb rendezvényeink általában a tornateremben, vagy az udvaron kerülnek megrendezésre. 

9.1. Óvodai életünk hagyományos ünnepei

Szüreti mulatság: A népi hagyományokra építve rendezzük meg.

Mikulás: Óvodánkba a Mikulás hozza az ajándékot.

Adventi várakozás: A karácsony ünnepét az adventi várakozással, érzelmi ráhangolódással  készítjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy a karácsony a családok otthoni ünneplésében csúcsosodjon ki. Az adventi várakozás idején tevékenységeinket áthatja az ünnepi  készülődés.
Farsang: Télbúcsúztató ünnepünk  lényege a télkergetés a vidámság, a mulatozás, a tánc, a  
zene.   Az előkészületek során:
álarcokat, szemüvegeket, díszeket készítünk,
a termeket feldíszítjük,
a gyermekek jelmezt öltenek, és mulatoznak.
  Ez csoportonkénti rendezvény az óvodánkban.

Húsvét: A locsolkodással, tojásfestéssel népi hagyományaink ápolását igyekszünk megvalósítani.

Anyák napja: Gyermekeink egyénileg köszöntik meg édesanyjukat. 

Gyermeknap: Nagyon fontosnak tartjuk a felszabadult, örömteli együttlétet, amikor közös, színes, változatos programokat szervezünk a gyermekek részére. Érezzék, hogy őket ünnepeljük, ez a nap értük, róluk szól.

Évzáró: A kiscsoport kivételével minden csoportban tartunk, mely alkalommal gyermekeink rövid kis műsorral ajándékozzák meg a szülőket.
Az év során megismert irodalmi, zenei alkotásokból válogatunk, gyermekeink életkori sajátosságainak figyelembe vételével. 

Búcsú az óvodától (Ballagás): Hagyománnyá vált óvodánkban, hogy az iskolába készülő nagycsoportosok ünnepi hangulatban elbúcsúznak óvodánktól. 

A gyermekek név- és születésnapját minden csoportban megünnepeljük, melynek lényege, hogy bensőséges legyen. 

9.2. Nemzeti Ünnepeink

Március 15.- Nemzeti ünnepünket óvodai szinten ünnepeljük meg. Arra törekszünk, hogy az együtt ünneplés és az ünnep jelképein keresztül (zászló, kokárda, csákó) megérintsük a gyermekek lelkét, s ezáltal érzelmileg erősítsük kötődésüket az ünnephez, hazánkhoz, a hazaszeretet érzését, gyökereinkhez való ragaszkodásukat.

Nemzeti összetartozás napja: Óvodai szinten ünnepeljük meg óvodásaink és dolgozóink részvételével. Ezzel az ünneppel a magyar nemzethez való tartozást alapozzuk meg, illetve az összetartozás erejét erősítjük a gyermekekben.

9.3. A Környezetvédelem jeles napjai
Óvodai vagy csoportszinten - a gyermekcsoportok fejlettségének megfelelően - megünnepeljük a környezet, - és természetvédelem jeles napjait is.
/ Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld napja, Madarak és Fák Napja, stb / 






10. Integráció

10.1. Tehetséggondozás
Óvodáskorban elsősorban tehetség ígéretekről beszélhetünk, így óvodai tehetséggondozásunk elsődleges feladata a szunnyadó tehetségcsírák feltárása.

Célunk: 
A tehetségígéretes gyermekek képességének, érdeklődésének, adottságainak
      figyelembe vételével megfelelő nevelésben és fejlesztésben részesítés.

Feladatunk:
Szülők megnyerése a tehetséggondozásnak.
A tehetség felismerése, azonosítása.
Az erős oldalak feltérképezése, fejlesztése.
Speciális képességek megkeresése.
Gyenge oldalak kiegyenlítése, hatékony nevelési módszerek megkeresésével.
A gyermekek sikerélményhez juttatása.
A tehetség kibontakoztatásának feltárása, segítése.
Az általános értelmi képességek fejlesztése.
Komplex módszerek, eszközök keresése, alkalmazása. 
A tehetséggondozás feladatainak megjelenése az egyéni fejlesztési tervben.
Szülők tájékoztatása a fejlesztésekről.
Lehetőség nyújtása ahhoz, hogy a tehetséges gyermekek óvodán kívül is megmutathassák képességeiket (rajzverseny, fellépések, stb).

A fejlesztés módjai:
A tehetség azonosítás mérés alapján történik óvodánkban. A tehetség ígéretes gyermekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált gondozásban részesülnek. A fejlesztés módja elsősorban a gazdagítás, dúsítás. 
A szülőket tájékoztatjuk gyermekeik fejlődéséről.

10.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása és fejlesztése
Óvodai nevelésünk során a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk.
A gyermekek között fennálló különbségeket pedagógiai programunk kialakításakor mindvégig figyelembe vettük és számos helyen beépítettük. 
A nevelés hatására a sérült gyermekeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés.
A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök segítik a nevelési céljaink megvalósítását.

Célunk: 
A sajátos nevelési igényű gyermekek egészséges harmonikus személyiségfejlesztése, eredményes segítése, az együttnevelés sikerességének biztosítása, elfogadó, eredményeket értékelő környezetünkkel.
A gyermekek kevésbé szoruljanak mások segítségére, tudjanak segítséget kérni és elfogadni.
Szükség esetén a speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.
Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.
Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermekek támogatása.
Arra törekszünk, hogy társas kapcsolataik pozitívan alakuljanak.
Feladataink meghatározásánál figyelembe vesszük:
a sérült gyermek személyiségét,
aktuális, sérülés specifikus állapotát,
esetleg csatlakozó egyéb sérülést, rendellenességet,
prognózisát,
szülői attitűdöt,
szakértői véleményt.

Feladatunk:
Biztonságot nyújtó, befogadó, elfogadó óvodai légkör kialakítása.
A gyermek egyéni fejlettségének, speciális szükségletének, figyelembevétele.
Önálló életvitel és szocializáció segítése.
Az óvodapedagógus, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens és szülő folyamatos kapcsolattartása.
A mindennapi tevékenységek során mindig csak annyi segítséget nyújtani, ami a további önálló cselekvéshez szükséges.
Elvárásaink igazodjanak a gyermekek fejlődési üteméhez.

A sérülés mértékét szakértői bizottság állapítja meg, ennek alapján kerülnek intézményünkbe a sajátos nevelési igényű gyermekek (látás-, mozgássérült).
A szakértői véleményre, a nevelési év elején történő megfigyelésekre és pedagógiai vizsgálatra, illetve a szülői tapasztalatokra épülő állapotrajz adja a fejlesztési terv kiindulását.
Fejlesztésük egyénre szabott, komplex, multiszenzoriális, egyéni és kiscsoportos formában történik gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens segítségével. Ugyanakkor minden egyéb tevékenységet a normál óvodai tevékenységek keretében biztosítunk számukra.
A megfelelő szakintézményekkel kapcsolatot tartunk, konzultációs lehetőségeket alakítunk ki. Igyekszünk biztosítani a gyermekek fejlődéséhez szükséges (sérülési típusonként meghatározott) tárgyi feltételeket.

A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára:
A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása.
Az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása.
Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés.
A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével.
Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képesek.
Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához.
Az óvodapedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak és a szülők megfelelő tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadására, az együttműködés a sérült gyermek családjával.
Óvodánkban megvalósuló integrált nevelés, oktatás
A sajátos nevelési igényű gyermekek közösségbe való beilleszkedését elősegíti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelése.
Az integrált nevelés területén végzett több éves gyakorlati munkánk alapján magasabb értéket kínálunk a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, mint részvétet és védettséget:
A speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének igényeit.
Külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez.
Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyógypedagógus, terapeuta segíti.
Az integráltan nevelt gyermekek számára igyekszünk biztosítani azokat a speciális eszközöket, pedagógiai célú ellátást, melyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz.

Munkánk során sikernek tekintjük a gyermekek beilleszkedését, az önmagukhoz mért fejlődést, melyek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:
Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.
A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében résztvevő pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) rendelkező óvodapedagógusaink beépítik a szakértői véleményben szereplő javaslatokat a  mindennapi munkájukba.
Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk.
Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez.
A gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba.
A gyógypedagógus az együttműködés során:
 - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,
             - javaslatot tesz gyógypedagógia - specifikus módszerek, módszerkombinációk
   alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a 
   gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására,
- segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd)eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,
- együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,
- segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában,
- kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek
   átadásával,
- részt vesz a befogadó közösség felkészítésében,
- részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában.
Óvodánk – a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint igénybe veszi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati intézmények szolgáltatásait, és egyéb intézmények segítségét.


10.3. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai óvodai nevelésünk során

10.3.1. A mozgássérült (mozgáskorlátozott) gyermek
A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgásszerv rendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe.
A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat.
A mozgásszervi fogyatékos gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladatunk:
a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, 
a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, 
az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés,
a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és élettér (az ehhez szükséges akadálymentes környezet, sajátos technikai eszközök, lejtő, kapaszkodó) biztosítása,
az önállóságra nevelés elvének szem előtt tartása,
az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat.

Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermekeink fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja az óvodai nevelésünk valamennyi területén.

Mozgásfejlesztés
Előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel. A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kap a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő - támogató eszközök szükség szerinti használata is.
Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése
Törekszünk a meglévő és szükséges önellátási funkcióknak a családdal együttműködve történő fejlesztésére, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetésre.
Játéktevékenység
A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb.
Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására. Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása.
Nyelvi fejlesztés
A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák. A szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja a versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is előfordulhat. Emiatt fontos feladatunk a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre.
Éneklés, zenei nevelés
Artikulációs problémák, légzésproblémák, a vitálkapacitás beszűkülése, ritmus és tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén kiegészülhet az eszközhasználat nehezítettségével. Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítjük. 
Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést. A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata.
Óvodánkban mindezen jellemzők mellett a ritmushangszerek használata kiemelt örömforrást jelent mozgás és látássérült gyermekeink körében is.
Rajzolás, kézügyesség fejlesztése
Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen. Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése.

Minden tevékenység során kiemelt feladatunknak tekintjük a tapasztalatszerzés biztosítását, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtését. A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Igyekszünk alkalmat teremteni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, a kognitív funkciók, különböző észlelési területek, a figyelem, emlékezet, téri tájékozódás stb. fejlesztésére.

10.3.2. A látássérült gyermek
A látássérült gyermekek a nevelés - oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. Minden látássérült gyermek esetében segítjük a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést.
Kiemelt hangsúlyt helyezünk az önkiszolgálás megtanítására, a tárgyak és helyük megismertetésére, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartására.
Az óvodai nevelésünk során mindvégig figyelembe vesszük a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre.
Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. 
Mozgásnevelésükben kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. 
A vak gyermekek fejlesztésében hangsúlyos a zenei nevelés, mely egyszerre fejleszti a hallást és a mozgást.
Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a célunk. 
Környezetük valósághű megismerését széles körű érzékeltetéshez, a biztonságos téri tájékozódást támpontokhoz kötötten valósíthatjuk meg. 
Az eszközök kiválasztásánál – színek helyett – elsődleges szempontunk a jól tapinthatóság biztosítása. 
A környezet kialakításakor tapintható jelzések alkalmazását, a bútorok lehetőség szerinti állandó rendjét biztosítjuk. 
Óvodai foglalkozásaink során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazásával a Braille-írás,  -olvasás rendszer megtanulását készítjük elő.

Az aliglátó gyermekek adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készíthetők fel, de nem hanyagolható el látásteljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése sem.
Az aliglátó gyermekek közül a látásukat praktikusan jól használók számára olyan fejlesztő környezetet biztosítunk, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést segíti.
A gyengénlátó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. 
Nevelésük a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor működésének is. 
Kiemelten fontos feladatunk a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása.
A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése.

A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodánkban
Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.
A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság.
Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.
A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése.
A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében
egyaránt.

Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése
A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást.
A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére
Képesek kapcsolatteremtésre, együttműködésre környezetükben. 
Szívesen tevékenykednek a felnőttekkel, társaikkal, elfogadják a tevékenységek által megkívánt magatartásformákat.
Kifejlődnek az alapvető szociális érzelmek: bizalom, együttérzés, örömszerzés, bánat, fájdalom stb.
Szükségleteiket jelzik, egyéni fejlettségükhöz mérten képesek önállóan, kis vagy több segítséggel elvégezni a saját személyükkel kapcsolatos teendőket.
Igénylik és aktív részesei személyi és környezet higiénéjük alakításában (különösen szem, kéz).
Fokozatosan növekszik figyelmük tartama, terjedelme.
Önbizalmuk erősödik
Feladattudatuk, feladattartásuk alakulóban van.
Fejlődik önismeretük, önfegyelmük, kitartásuk, önállóságuk.
A szükséges segédeszközöket használják
A megtanult mozgást, elsajátított mozgásmintát alkalmazzák.
Látásmaradványukat használják.
Megismerkednek a látó-halló (tapintó) életmóddal.
Kialakulóban van a biztonságos téri tájékozódásuk.
Szűkebb és tágabb környezetüket megismerik.
Gondolataikat, érzelmeiket érthetően próbálják kifejezni.
Fejlődnek értelmi képességeik.
Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint.



10.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek veleszületett joga van az emberi méltósághoz. Óvodánkban alapvető feladatunknak tekintjük, hogy gyermekeink hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség kibontakoztatásához szükséges.

Feladatunk
Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése:
A gyermekek egyéni mérése során.
Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során.
A gyermeki jogok gyakorlása során.
Az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg az óvoda mérlegelése alapján adható juttatások).
Óvodánk feladata az is, hogy a tehetség ígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson.
Érvényesíteni kell az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
A gyermek csoportban való elhelyezése során.


11. A gyermekvédelem és a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai
tevékenységek

Gyermekeink szociokulturális háttere változatos képet mutat. Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésében és fejlesztésében.

11.1. Az óvodai gyermekvédelem célja, feladata és tartalma
Alapelveink:
Arra törekszünk, hogy minden gyermek hozzáférjen az olyan támogatott lépésekhez, szolgáltatásokhoz, amelyek megvalósulása során csökkennek hátrányaik és egyben biztosítják a közösségbe történő sikeres beilleszkedést.
A gyermekeket képességeikhez mért fejlődésük érdekében differenciált nevelésben részesítjük, és egyéni fejlesztést végzünk.
Tovább erősítjük együttműködésünket partnereinkkel a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása érdekében.

Célunk: 
A prevenció, a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése, segítségnyújtás a hátrányos helyzet kezelésében, együttműködés a különböző szakemberekkel.
Olyan prevenciós rendszer kiépítése, mely segítséget, támaszt nyújt a rászoruló szülők részére ahhoz, hogy gyermekeiket családban nevelhessék, és meg tudják oldani a gyermekneveléssel kapcsolatos problémáikat. 
A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének előmozdítása.

Gyermekekkel kapcsolatos feladataink
A hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, nyilvántartásba vétel, a hátrányok súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel. 
A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének figyelemmel kisérése és szükség esetén szakemberhez irányítás.
Szociális ellátások számba vétele: (ingyenes étkezés, óvodáztatási támogatás stb.).
Probléma esetén együttműködés a családgondozóval.
Figyelemmel kísérjük a gyermekeket a szakemberekkel való kapcsolattartás folyamatában.
Szükség esetén családlátogatás.
Olyan csoportlégkör megteremtése, ahol a tolerancia, segítőkészség a másság elfogadása természetessé válik.
Egészséges életmódra nevelés szemléletének formálása a családok körében

11.2. Az óvoda gyermekvédelmi felelősének feladatai
A nevelői közösségben végzett feladatai:
együttműködés és szemléletformálás,
óvodavezetővel és a csoport óvodapedagógusaival való kapcsolattartás,
a helyi pedagógiai program megvalósításában való közreműködés,
információ áramlás biztosítása,
továbbképzésekre motiválás,
tanácsadás,
szakirodalom ajánlása.

Szülők körében végzett feladatai:
együttműködés, szemléletformálás,
tanácsadás: neveléssel, életvitellel kapcsolatosan (előadások ajánlása),
felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával,
írásos tájékoztatók család és gyermekvédelmi lehetőségekről,
esetenként családlátogatás.

11.3. Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére:
Differenciált fejlesztés.
Egészségnevelés.
A mozgás és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése.
Tehetségígéretes gyermekek gondozása.
Szükség szerint felzárkóztatás.
Igény szerint ügyelet biztosítás szülői értekezletek időtartama alatt.
A családi élettel kapcsolatos problémák esetén szakember, illetve külső segítség felajánlása.
Kulturális rendezvények csoportos látogatásához a feltételek megteremtése.

A gyermekvédelmi tevékenység meghatározó része napi nevelőmunkánknak. A befogadó és elfogadó, toleráns légkör kialakításával biztosítjuk a diszkriminációmentes nevelés-oktatást. 
Munkánk során fontosnak tartjuk a gyermekek hátrányainak enyhítését, esélyegyenlőség biztosítását.




12. Óvodánk kapcsolatrendszere

Közvetlen partnerek

Fenntartó Szülők Alkalmazotti közösség Gyermek Iskolák








Jogalkotó szervezet





EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK

Foglalkozás-egészségügy
ÁNTSZ
VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermek Rehabilitációs 
Központ
SZAKINTÉZMÉNYEK

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs 
Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Budapest

Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai
 Szolgáltatói Központ Budapest

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet
Debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat

Iskolák

SODEXHO

Gazdasági egység
MÁK

Alapítványok és
társadalmi szervezetek
Családsegítő és
Gyermekjóléti Központ
Közvetett partnerek


A fenntartóval való együttműködés
A fenntartó biztosítja az óvoda működéséhez szükséges feltételeket. Tiszteletben tartja az óvoda szakmai önállóságát, támogatja az intézmény újszerű kezdeményezéseit. A fenntartó segíti a pedagógusok továbbképzését, szakmai gyarapodását, támogatja az óvoda pályázati tevékenységét.

Óvoda és a család
Óvodai nevelésünk a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, alapvető feltétele a családdal való együttműködés. A szülőkkel való konstruktív együttműködés kialakításában kezdeményező szerepet vállalunk. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukba foglalják mindazokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásai. Az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot: azaz a segítségnyújtás családokhoz illesztett megoldásait. Módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükségletekhez.

A kapcsolattartás formái
Beszoktatás: a diszkrét partneri együttműködést ebben az időszakban alapozzuk meg, amely a gyermek óvodai élete alatt fokozatosan mélyül. A családból közösségbe kerülő gyermekek esetében lehetőséget teremtünk, a folyamatos, fokozatos szülős beszoktatásra. 
Napi kapcsolat: rövid tájékoztatás, információcsere a gyermekről.
Szülői értekezlet: óvodai csoportjainkban évente háromszor, illetve igény szerint tartunk szülői megbeszéléseket, amelyen informáljuk a szülőket a gyermekcsoport életéről és az aktualitásokról.  Előadásokat szervezünk a szülőket érdeklő témákban. 
Játszó délelőtt: leendő óvodásaink részére és kiscsoportban szervezünk.
Nyílt nap: az adott nevelési év kiemelt feladatához kapcsolódóan.
Fogadóóra: Személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés alapján történik. Résztvevői: a csoport mindkét óvodapedagógusa, a szülő, esetenként az intézményvezető, a gyógypedagógus, és a logopédus. Az ilyen alkalom lehetőség a bizalmas jellegű információ cserére, és a gyermek folyamatos fejlődéséről, a gyermeki mérés és fejlesztés eredményéről való tájékoztatásra.
A szülőkkel együtt szervezett ünnepek, kirándulások.
Igény és elégedettségi vizsgálatok.

Az óvoda partnerközpontú működése hatékonyabbá teszi az óvoda és a család együttműködését, kapcsolatát.
Óvoda – iskola kapcsolata
Óvodánknak évek óta alkalomszerű kapcsolata van a körzetünkben lévő iskolákkal.
Együttműködés formája:
látogatások,
tapasztalatcserék,
egymás rendezvényein való részvétel, közreműködés,
közvetlen partneri kapcsolatok megbeszélése, tervezése, értékelése.

Egyéb intézmények
 
Debreceni Tehetséggondozó Központ és Pedagógiai Szakszolgálat 
Logopédiai, diszlexia veszélyeztetettség szűrése. Konkrét esetekben szaktanácsadás, illetve adott gyermekeknél vizsgálat kérése, iskolaérettségi vizsgálatok.
Az óvodapedagógusok javaslata alapján (gyermek folyamatos megfigyelése, személyiséglap vezetése) a szülő egyetértésével, meggyőzésével a vizsgálatok elvégeztetése, együttműködése a gyermek érdekében; prevenció.

VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. Gyermek Rehabilitációs Központ
A sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pszichológiai vizsgálatait, terápiás ellátásukat végzi, konzultációs lehetőséget biztosít az óvodapedagógusoknak, a gyógypedagógusnak és a gyógypedagógiai asszisztensnek.

Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ Budapest

Látásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltatói Központ Budapest

Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet
Szakértői vélemények készítése, iskolaérettségi vizsgálatok megszervezése. 

Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal
 Külső szakmai ellenőrzést végez.

Társadalmi szervezetek:- az óvoda óvó-védő funkciójának megfelelően
Családsegítő és Gyermekjóléti Központ 
Szociális iroda
Gyámhatóság
Folyamatos konzultáció és együttműködés a konkrét esetekben.

SODEXHO biztosítja a gyermekek étkeztetését. Igényli véleményünket, észrevételeinket.
Alapítványok, szervezetek
A „Faragó Utcai Óvoda Gyermekeiért Alapítvány” támogatja a pályázatokon való részvételt, játékeszközök bővítését, rendezvények lebonyolítását.


Debrecen, 2013. 03. 27.




Nevelőtestület nevében

         Doktorné Horóczi Jolán                                   Tamásné Moka Ildikó
….......................................................................        …................................................................
                 munkaközösség- vezető                                          óvodavezető-helyettes









HÁZIREND

Faragó Utcai Óvoda
4029 Debrecen, Faragó u. 20-22.




Intézmény OM - azonosítója: 
030871
Készítette:           Lovász Ilona
                          
                                óvodavezető

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

Elfogadta:
               Doktorné Horóczi Jolán
      ………………………………………
nevelőtestület nevében
munkaközösség - vezető

Véleménynyilvánítók:
                Kapusi-Renta Judit
…………………………………………..
Szülői Közösség elnöke
Nagyné Galgóczi Mária
           Közalkalmazotti tanács elnöke

Jóváhagyta:
                            Lovász Ilona
óvodavezető

Hatályos:
a kihirdetés napjától: 2013. 04. 02.
A dokumentum jellege: Nyilvános

Megtalálható: 
Az óvoda nevelői szobájában
www.faragoovi.hu
Iktatószám: 19-190/2013

ph


Tartalomjegyzék


Szülők megszólítása 3
A házirend jogszabályi háttere 4
Bevezető rendelkezések 4
A házirend hatálya 4
A házirend nyilvánossága 5
A házirend megszegésére vonatkozó rendelkezések 5
Jogorvoslati lehetőségek 5
1. Általános információk az óvodáról 5
2. Az intézmény nyitva tartása 6
3. Az óvodai elhelyezés igénybevételének eljárásrendje 7
4. A távolmaradás kérésének, elbírálásának, engedélyezésének és igazolásának eljárásrendje 10
5. Az igazolatlan mulasztás következményeinek eljárásrendje 11
6. A gyermekek érkezésének és távozásának eljárásrendje 12
7. Gyermek az óvodában 13
8. A gyermekekre vonatkozó védő - óvó intézkedések 14
9. A beiskolázás óvodai eljárásrendje 16
10. Szülők az óvodában 17
11. Helyiségek, berendezések használatának eljárásrendje 19
12. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok eljárásrendje 20
13. A gyermekek felszerelései és eszközei 21
14. A gyermekek étkeztetésének eljárásrendje 22
15. A térítési díjak befizetésének és visszafizetésének rendje 23
16. A gyermek jogainak érvényesítésének eljárásrendje 24
17. A gyermekek állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesítése, pedagógiai szakszolgálathoz fordulás érvényesítésének segítését szolgáló eljárásrend 26
18. A jutalmazó és fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 27
19. A gyermekek nagyobb csoportjának érdekérvényesítését szolgáló eljárásrend 28
20. Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követését szolgáló eljárásrend 28
21. A gyermek személyes adatai tárolásának az adatok módosításának eljárásrendje 28
22. A hit- és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje 30
23. A szülők véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának eljárásrendje 30
24. Különböző szolgáltatásokon való részvétel eljárásrendje 32
25. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 33
26. Alapítványi működés 34
27. Az óvodába behozható játékok használatának eljárásrendje 34
Mellékletek






Kedves Szülők!

E belső szabályozó dokumentumunk készítésénél a jogszabályi elvárásokat, az elmúlt évek gyakorlatára építve az Önök elvárásait, jogait és kötelezettségeit, valamint gyermekeik mindenekfelett álló érdekeit vettük figyelembe. 
Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek, valamint az eredményes együttműködés érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására! A házirendünkben megfogalmazott szabályok az óvodánkba történő jogszerű belépéstől az intézmény elhagyásáig terjedő időre, illetve – évente, a szülőkkel történő megállapodás szerint – a nevelési időn túl, vagy az intézmény épületén kívül szervezett programok ideje alatt érvényesek.
Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére és fejlesztésére törekszik. A gyermekek fejlődését tudatosan tervezett és szervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük lehetővé, segítjük elő. A nevelés - oktatás feladatát a gyermek szülei megosztják az óvodával, óvoda alkalmazottaival, melynek alapja a bizalom, együttműködésre való törekvés.

Nevelési alapelveink között meghatározó: a gyermeki jogok és személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete és megbecsülése, mely a gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatását jelenti. 

Óvodánkban a nevelőmunka a mindenkor érvényben lévő Köznevelési törvény, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Pedagógiai Program a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint folyik, mely dokumentumok nyilvánosak és az Önök számára elérhetőek a vezetői irodában, a csoportok faliújságainál, a www.faragoovi.hu honlapunkon.
A működésünket szabályozó dokumentumainkban foglaltak megvalósításához az óvoda és a család sokoldalú, bizalomra épülő együttműködése szükséges. 
Kérjük Önöket, hogy az alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig, s a gyermekek, valamint az intézmény zavartalan működése érdekében legyenek partnereink a benne foglaltak érvényesülésében.

Nevelőtestületünk köszöni megelőlegezett bizalmukat és együttműködésüket!



Debrecen, 2013. 04. 02.


                             Lovász Ilona
                          óvodavezető

 
A Házirend jogszabályi háttere
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról
363/2012. (XII.17.). évi kormányrendelet Az óvodai nevelés alapprogramja
A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
Faragó Utcai Óvoda Helyi Pedagógiai Programja
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

Bevezető rendelkezések
A köznevelési törvény 25.§ (2) bekezdés, valamint a 20/2012, (VIII.31.) EMMI rendelet 5.§ (1) alapján a Faragó Utcai Óvoda melynek székhelye 4029 Debrecen, Faragó u. 20-22. az alábbi rendelkezések alapján alkotta meg házirendjét. 

A házirend hatálya
Időbeli hatálya:
A Házirend az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 66-656/2011 iktató számú, a fenntartó által jóváhagyott Házirend.
Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.
Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület, 
                      a KT elnök és a Szülői Közösség
A kihirdetés napja: 2013. 04. 02.

A Házirend személyi hatálya kiterjed:
Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.
Az óvodával jogviszonyban álló gyermekekre.
A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).
Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
Az intézménybe látogató személyekre a jogszerű intézménybe lépéstől, annak jogszerű elhagyásáig.

A Házirend területi hatálya kiterjed:
Az óvoda területére.
Az óvoda által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra.
Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. 

A Házirend a különböző jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata, az intézmény saját működésének belső szabályzója. Megvalósításával biztosítja a pedagógiai programban foglalt célok elérését, betartása kötelező a társadalmi együttélés szabályainak megfelelően az óvodaközösség és a szülői közösség minden tagja számára.
A házirend nyilvánossága
A csoportok faliújságján kifüggesztve állandóan megtalálható, valamint a nevelői szobában, illetve az óvoda honlapján.
A házirend kivonatát egy példányban a beiratkozás alkalmával átadjuk a szülők részére. 

A házirend megszegésére vonatkozó rendelkezések
A házirendben foglaltak megsértése mindenkire nézve ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése.

Jogorvoslati lehetőség
A házirend megsértésével hozott intézményi döntés ellen a szülő jogorvoslattal élhet. 
Az óvoda döntése, intézkedése, illetve az intézkedések elmulasztása ellen a szülő eljárást indíthat. 
Az eljárás kezdeményezésére lehetőség van azon az alapon is, hogy a meghozott döntés, intézkedés vagy az intézkedés elmulasztása ellentétes a nevelési-oktatási intézmény házirendjében foglaltakkal. 

1. Általános információk az óvodáról


Az intézmény hivatalos elnevezése: 

Az intézmény címe székhelye és elérhetősége:

Telefon:


E-mail: 

Web: 

Óvodavezető:
Faragó Utcai Óvoda

4029 Debrecen Faragó u. 20-22.

52/316-268

farago@ovoda.debrecen.hu
faragoovi@vipmail.hu

www.faragoovi.hu

Lovász Ilona

Az óvoda fenntartója, címe és elérhetősége:

Debrecen megyei Jogú Város
Önkormányzata
4024 Debrecen Piac u. 20.

Az intézményvezetés tagjai:
óvodavezető: Lovász Ilona
óvodavezető helyettes: Tamásné Moka Ildikó
a mindenkori szakmai munkaközösség vezetője
Óvodavezető fogadó órája: kedd 13-17 óráig, illetve előzetes egyeztetés alapján bármikor 
Gyermekvédelmi felelős: minden hónap első szerdája, előre egyeztetett időpontban16-17 óráig

Az óvodatitkár neve: Tóth Veronika
Elérhetősége: 52/316-268



2. Az intézmény nyitva tartása
Intézményünk hétfőtől péntekig, öt napos munkarendben, folyamatosan működik. 
Az óvoda napi nyitvatartási ideje: 6.30-tól 17.30 óráig, napi 11 óra.
Az ünnepekkel kapcsolatos nyitvatartási rendet intézményünk évente, a jogszabályban meghatározottak szerint szervezi.
Az óvoda nyitását követően, valamint a zárást megelőzően a gyermekek létszámától függően összevont csoportok működnek:
reggel 6.30-7 - óráig 
délután 17- 17.30 - óráig
Az ügyeletek nevelési évente kialakított rendjét a nevelési év kezdésekor az óvodapedagógusok ismertetik a szülőkkel, és a bejárati ajtókon írásbeli tájékoztatást is közzé tesznek.
A gyermekekkel az intézmény teljes nyitva tartása alatt - a csoportok heti és napirendjének megfelelően - óvodapedagógus foglalkozik.

A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, mely két részből áll:
Szervezett tanulási időszak: szeptember 1-től május 31-ig
Nyári időszak: június 1-től augusztus 31-ig

2.1. Zárva tartás eljárásrendje
Az óvoda épületének üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel. Ez idő alatt az óvodában meghatározott napon (szerda) ügyelet tartása kötelező délelőtt 800-1300 óráig. Az ügyeleti napot a fenntartó határozza meg. 

A nyári zárva tartás alatt a hivatalos ügyeket az intézmény vezetője, illetve az általa kijelölt személy intézi. Nevelési évben a hivatalos ügyek intézése az óvodavezető, illetve az óvodatitkár ügyintéző irodájában történik 8–15.30 között. Kivételt képeznek az étkezési díjak befizetési napjai.
A nyári zárás időpontjáról illetve az ügyeletet biztosító óvodákról az adott évben legkésőbb február 15-ig, hirdetmény formájában (faliújság) tájékoztatjuk a szülőket, melynek tudomásul vételét aláírásukkal szükséges hitelesíteni a csoportnaplóban. 
A nyári zárva tartás alatt (6 hét) - írásbeli kérelemre, indokolt esetben- ügyeletes óvodában biztosítunk elhelyezést a gyermek részére. A kérelem leadási határideje: május 15.

A téli zárva tartásról, illetve az ügyeletet biztosító óvodáról a fenntartó dönt. A döntésről legkésőbb november 01.-ig hirdetmény formájában (faliújság) tájékoztatjuk a szülőket, melynek tudomásul vételét aláírásukkal szükséges hitelesíteni.
A téli zárás idejére - a szülő írásbeli kérelme alapján, indokolt esetben - a fenntartó által kijelölt ügyeletes óvodában elhelyezést tudunk biztosítani a gyermek számára.
A kérelem leadási határideje: november 15.

2.2. Az iskolai szünetek alatti nyitva tartás eljárásrendje
Az iskolai őszi, téli és tavaszi szünetek, illetve nagyobb hiányzások esetén a nevelési év közben az óvodai élet zavartalan működését biztosítva, de az ésszerűség és takarékosság jegyében írásban felmérjük a várható létszámot. Amennyiben a gyermekek létszáma csoportonként a 20 főt nem éri el, élünk a csoportok összevonásának lehetőségével, ügyelet biztosításával. Rendkívüli esetben (pl. pedagógus hiányzás) csoportösszevonást a törvényes létszámkeret betartásával és a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az óvodavezető rendelhet el. Huzamosabb időre történő csoportösszevonás esetén az óvodavezető köteles tájékoztatni a fenntartót. 
Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol zárlattal járó fertőző megbetegedés van.
A nyári időszakban alacsony létszám esetén összevont csoporttal működhet az óvoda. (Az összevont csoport létszáma: maximum 25 fő).

2.3. Nevelés nélküli munkanapok igénybevételének eljárásrendje
A törvényi előírásoknak megfelelően intézményünk nevelési évente 5 munkanap erejéig, nevelés nélküli munkanapokat szervezhet, melyeken az arra igényt tartók számára ügyeleti ellátást biztosítunk. A nevelés nélküli munkanapokat a nevelőtestület szakmai továbbképzésére, valamint az intézmény működésével kapcsolatos tervezési és értékelési feladatok ellátására használjuk fel.
A nevelés nélküli napok tervezett időpontjáról az éves munkatervben a nevelési év rendje fejezetben tájékozódhatnak az óvoda honlapján, illetve az óvodavezető irodája előtti faliújságon. A szülők legkésőbb hét nappal előbb, az esetek többségében már az étkezési térítési díj befizetésének időpontjában, vagy hirdetmény formájában (faliújság) is értesítést napnak.
Rendkívüli szünet elrendelésére a fenntartó engedélyével egészségügyi okokból, természeti vagy más katasztrófa esetén kerülhet sor.

2.4. Rendkívüli szünet elrendelése
Amennyiben az óvoda csoportszobáiban a műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább a két egymást követő napon nem éri el a 20 Celsius fokot, az óvodavezető a fenntartó értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el és erről tájékoztatja a szülőket is.

3. Az óvodai elhelyezés igénybevételének eljárásrendje

3.1. Az óvodai felvétel eljárásrendje
Három éves kortól részesülhet a gyermek óvodai ellátásban mindaddig, amíg a gyermek eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a körzetében élő hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített, és még van üres óvodai férőhely.
Az óvoda biztosítja felvételét vagy átvételét annak a gyermeknek, aki köteles óvodába járni (5 éves), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. 
A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor:
a felvételhez szükséges kort betöltötte
teljesen egészséges (kivéve a sajátos nevelési igényű gyermekeket)
az étkezési térítési díjat szülője előre megrendelte és befizette.





Az óvodába történő felvétel
A jelentkezési időpont előtt lehetőséget biztosítunk az óvodai élet megtekintésére.
A körzethatárok önkormányzati, vagyis közgyűlési határozattal elfogadott és behatárolt terek, utcák, melyek alapján elsősorban a körzetes gyermekek részére biztosítjuk az óvodai ellátást. A szabad intézményválasztás lehetősége is fennáll, amennyiben a létszámok azt megengedik.
Az önkormányzat közzé teszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik.  Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel.  A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos, amennyiben szabad férőhellyel rendelkezünk.
Elsősorban azokat a gyermekeket vesszük fel, vagy át, akik az óvoda körzetében laknak, tartózkodnak, testvére óvodánkba jár, vagy szülője itt dolgozik, illetve aki óvodaköteles.

A szülők a fenntartó által kiadott, az óvodában megtalálható „Óvodai jelentkezési lap” kitöltésével jelentkezhetnek az óvodába. A fenntartó dönt az óvodában indítható csoportok számáról, a csoportokba felvehető gyermekek létszámáról, majd tájékoztatja erről az óvodavezetőt. Az óvodavezető dönt a gyermek felvételéről, átvételéről, a gyermek csoportba történő beosztásáról a szülők és óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett. Túljelentkezés esetén az e feladatra alakult bizottság dönt.
Az óvodavezető írásban értesíti a szülőket: 
az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntéséről
határozati formában az elutasításra vonatkozó döntéséről.
Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét.

Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal közleményt, vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény, vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján. Óvodánkban a bejárati ajtókon, hirdetőtáblán is közzé tesszük közleményt, hirdetményt.

A fenntartói közlemény, hirdetmény tartalmazza a következő szülői tájékoztatást:
az óvodai felvételről, az óvodai jogviszony létesítéséről, a nevelési év meghatározásáról
az óvodai beiratkozás időpontjának meghatározásáról
a gyermek óvodai beiratkozásához szükséges köziratokról, dokumentumokról
az óvodáztatási kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható jogkövetkezményeiről
az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvételéről, a nevelésükre az alapító okiratuk szerint jogosult óvodákról és azok elérhetőségéről
az óvoda felvételi körzetéről
az óvoda felvétel tárgyában meghozott döntés közlésének határnapját, amely legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanap
a jogorvoslati eljárás szabályairól.
A szülő, amennyiben azt az óvodai beiratkozás napján – az elektronikus elérhetőségének megadásával – kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy gyermeke óvodai felvételt nyert, vagy felvétele elutasításra került.

Az óvodai felvétellel jogviszony keletkezik az óvoda és a nevelésre átvett gyermek (szülője, gyámja) között, amelyet a házirend szabályoz. E naptól illetik meg az óvodás gyermeket a házirendben foglalt jogok és kötelességek.
Túljelentkezés esetén 2014. szeptember 01.-ig előnyben részesülnek azok a gyermekek, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatásról szóló határozata van, szülei dolgoznak, valamint testvére már az intézményünkbe jár. 
Az újonnan érkező gyermekek szüleinek nyilatkozniuk kell arról, hogy más intézményben nem vették igénybe az óvodai ellátást.

3.2. Az óvodaköteles korú gyermek felvételének és óvodába járásának eljárásrendje
Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (5 éves), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.
A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek (5 éves) szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

2013. december 31-ig a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
2014. január 1-től a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. 
Az az óvodaköteles gyermek, aki halmozottan hátrányos helyzetű, napi 6 órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni.

Az óvoda nevelőtestülete kéri, hogy az óvodaköteles korú gyermekeket legkésőbb 8h-ig hozzák be az óvodába az iskolaalkalmasság elérésének az érdekében. 

3.3. A különleges bánásmódot igénylő gyermek felvételének eljárásrendje
Óvodánk a fenntartói elvárásoknak eleget téve alapító okirata szerint fogadja azokat a gyermekeket, akik a szakértői bizottság szakvéleménye alapján 
olyan különleges bánásmódot igénylő gyermekek akik, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek,
társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűeknek.
mozgásszervi, érzékszervi (gyengénlátó) vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek.
Az óvodai beiratkozáskor szükséges a szakértői bizottság szakvéleményének bemutatása, annak érdekében, hogy számára a megfelelő egyéni fejlesztéshez a szakembert biztosítani tudjuk.

3.4. Elutasítás esetén a jogorvoslati lehetőség eljárásrendje
Az óvodavezető által első fokon hozott elutasító határozat elleni jogorvoslati kérelmet, másodfokra a jegyzőnek címezve az intézményvezetőnek kell benyújtani 15 napon belül.




3.5. Az óvodába járás alóli felmentés eljárásrendje
A jegyző a szülő kérelmére az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, 2014. 09. 01. - től az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. 
A gyermek öt éves korától a kötelező óvodai nevelés alól az óvodavezető felmentést adhat a szülő (gyám) írásos kérelme (családi körülmények, képességkibontakoztatás, sajátos helyzet) alapján, melyet az óvoda vezetőjének írásban nyújt be, aki döntéséről határozatot hoz, és megküld a szülőnek. Az óvodapedagógusok a felvételi és mulasztási naplóban rögzítik a felmentés tényét és a határozat számát. A kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető.

3.6. Az óvodai elhelyezés megszűnésének eljárásrendje

Megszűnik az óvodai elhelyezés ha:
ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján (ebben az esetben a gyermek kimaradását a szülőnek be kell jelentenie, jelezve, hogy gyermeke melyik óvodába távozik),
ha a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására,
az étkezési térítési díj felszólításra történő befizetésének elmulasztása esetén 2014. 09.01-ig,
ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
megszűnik az óvodai elhelyezés – a köznevelési törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével –, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a nevelési – oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.
A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

4. A távolmaradás kérésének, elbírálásának, engedélyezésének és   
    igazolásának eljárásrendje
Szeretnénk, ha a hozzánk felvett gyermekek az óvodába járás terén is megszoknák a rendszerességet, és főleg nagycsoportban, csak indokolt esetben hiányoznának. 

Kérjük a szülőket, hogy gyermekük bármilyen távol maradását szíveskedjenek bejelenteni.
Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát.
Ha az óvodapedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Kérjük, hogy elérhetőségük változását mindig pontosan jelentsék be a pedagógusnak.
Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja az óvodát, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ennek elmaradása esetén a pedagógus nem veheti be a gyermeket, a többi kisgyermek egészségének védelme érdekében. Ennek megvalósulását az óvodapedagógusoknak a felvételi és mulasztási naplóban dokumentálni szükséges.
A hiányzás igazolásának dokumentumait az óvoda fenntartója tanügy-igazgatási ellenőrzés keretében vizsgálja.
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
o a szülő előzetesen bejelentette az óvodapedagógusnak, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
o a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
o a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,
o ha a szülő írásbeli kérelmet nyújtott be és engedélyt kapott az óvoda vezetőjétől.

Ha Ön gyermekét bármilyen ok miatt nem kívánja óvodába hozni, kérjük erről legalább egy munkanappal megelőzően, tájékoztassa az óvodát az étkezés lemondása érdekében.
Ha a távolmaradás előre nem látható, azt annak napján lehetőleg 8.30-ig be kell jelenteni az óvodatitkárnak a fent említettek miatt.
Az öt éves gyermek három napon túli távolmaradását csak az óvodavezető engedélyezheti.
Fertőző betegség esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van az óvoda vezetőjénél. 
Nem betegségből adódó hiányzást a szülőnek előzetesen, vagy az óvodai foglalkozások megkezdése előtt (személyesen, telefonon, vagy írásban) jelentenie kell.

5. Az igazolatlan mulasztás következményeinek eljárásrendje
Ha a távolmaradást a szülő nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. 
Ha a gyermek tankötelesként vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt, tanköteles gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálatot is. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.
Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult,
o a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia,
o az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, 
o a kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, melyeket a gyermek az óvodából igazoltan és igazolatlanul mulasztott, egyidejűleg arról, hogy a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok 25%-át, vagy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket.
o értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.




6. A gyermekek érkezésének és távozásának eljárásrendje
A törvény értelmében az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglakozások keretében folyik. Ebből az következik, hogy az óvoda a nyitva tartástól kezdődően a zárásig „foglalkozásokból” áll, s nem pedig felügyeleti feladatokból. Az óvodai tevékenységek zavartalan működése, a csoportok nyugalma, valamint nevelőmunkánk eredményessége érdekében a gyermekeknek reggel 8.30-óráig kell beérkezniük saját csoportjaikba. 
A gyermekek nevelése folyamatos napirend alapján történik, mely az jelenti, hogy az óvodapedagógus a foglalkozásokat a gyermekek játékához, mindennapi tevékenységéhez kapcsolja. Zavarja tehát a napirendet, ha egy későn érkező gyermek átvételével meg kell szakítania a gyermekekkel való foglalkozását. A napirend megismerése a szülők számára fontos feladat, ugyanis az óvodába érkezés és az onnan való távozás rendjét meghatározza. A szülő csak a napirend zavarása nélkül hozhatja később, vagy viheti el hamarabb a gyermekét. Kérjük, tájékozódjanak gyermekük csoportjának napirendjéről.
A szülők gyermekeiket a nyitvatartási idő alatt bármikor behozhatják és hazavihetik, ha az óvodai tevékenység zavarása nélkül a következő szabályok betartása és tiszteletben tartása mellett teszik.

Az alábbi időpontokban a napirend zavarása nélkül hozhatják be és vihetik el gyermeküket:

Reggel 6.30-8.30-ig. A gyermekek behozatala ajánlott.
Délben 12-13-ig. Ez idő alatt vihetik el azok a szülők a gyermekeiket, akik 4 és 6 órát 
                             tartózkodnak az intézményben, továbbá azok, akik délben ebéd után 
                             szeretnék elvinni gyermeküket.
Délután 15.30-tól folyamatosan vihetik haza gyermekeiket.

Kérjük, hogy gyermekeik zavartalan fejlesztése érdekében tartsák be az előzőekben megfogalmazott eljárásrendet.
Az óvoda rugalmas napirendjét meghatározzák a helyi szokások, rendezvények, időjárási viszonyok. A napirendtől való jelentős időbeli eltérést az óvodavezető engedélyezheti.
A csoportok napirendjét a csoportszobákhoz tartozó hirdetőtáblán találhatják meg, melyet az óvodapedagógusok a gyermekek életkorának megfelelően készítenek el. A gyermekek napirendje az évszaknak, a feldolgozásra kerülő tematikának megfelelően változatos. Ezért kérjük, hogy az óvodapedagógussal egyeztessenek, ha gyermeküket valamilyen oknál fogva a házirend szabályozásától eltérően hozzák az óvodába.
Kérjük, hogy gyermekeiket minden esetben kísérjék be az óvodába és adják át az óvodapedagógusnak, távozáskor szintén az óvodapedagógustól kérjék ki. 
Az óvoda kapuján vagy bejárati ajtaján gyermekeiket egyedül ne engedjék be és ki.
Tanév elején írásbeli „Szülői nyilatkozat”-on jelzi a szülő, ki az, aki gyermekét hozza / viszi.
Ha az intézményünk által használt „Szülői nyilatkozat” dokumentumon feltüntetett személyeken kívül valaki más jön a gyermekért, előre jelezzék azt az „Eseti” szülői nyilatkozaton. Az illetőt kérjük bemutatni az óvodapedagógusnak. 
Ha Önök napközben tudják meg, hogy a nyilatkozatban jelölteken kívül más valaki tud jönni a gyermekért az óvodába, akkor erről telefonon értesítsék az óvodapedagógust és a megbízott személy nevét adják meg. A megbízott személynek a személyi igazolványának bemutatása után adják át a gyermeket az óvodapedagógusok.
Számunkra idegennek nem adjuk oda a gyermeket. A gyermek hazavitelének megszervezése a szülő felelőssége.
A szülő írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy az óvodapedagógusok a gyermeket tíz éven felüli, de kiskorú testvérrel engedjék haza. Az írásos engedélyt a szülőnek kell átadni az óvodapedagógus részére. Az óvodapedagógus által kiadott gyermekért továbbiakban a szülő, vagy az érte jövő személy a felelős. 
Válás esetén a bírósági vagy gyámhivatali hatósági határozatban foglaltak szerint köteles az óvoda a gyermeket kiadni. Határozat hiányában az óvoda köteles mindkét szülő számára a szülői jogoknak megfelelően eljárni.
Vegyék figyelembe, hogy:
számunkra a bírósági döntés az iránymutatás, egyéni kívánságokat nem áll  módunkban teljesíteni,
az óvoda nem láthatási és kapcsolattartási terület.

Erősen ittas, vagy nem beszámítható szülőnek (rosszullét) nem áll módunkban odaadni a gyermeket. Ez esetben értesítjük a másik szülőt, végső esetben a Gyermekvédelmi Szakszolgálatot.
Amennyiben a szülő önhibáján kívül, vagy más okból nem tud a gyermek hazaviteléről a zárás idejéig gondoskodni kérjük, telefonon jelezze, hogy később érkezik. Amennyiben nem viszik el óvodazárásig a gyermeket - és a szülő nem jelzett, hogy később jön a gyermekéért-, az óvodapedagógus a zárás időpontjában telefonon próbál kapcsolatot teremteni a szülővel, ha az sikertelen még egyszer kísérletet tesz rá. Amennyiben ez is sikertelen, úgy jelzéssel él a rendőrség felé.
A gyermek bevitelével kapcsolatos utazási költségeket a szülőnek kell viselnie.
Az óvodapedagógus a bejárati kapun értesítőt hagy a szülő számára, hogy hová kell mennie a gyermekéért.
Az óvodapedagógus gyermeket nem vihet haza saját lakására, sem a gyermek lakására.
Többszöri előfordulás esetén a gyermek érdekében a Családsegítő Szolgálattal is felvesszük a kapcsolatot.

A gyermek óvodában tartózkodásának ideje napi maximum 10 óra. Ennél többet ne tartózkodjon bent gyermekük, mert az megterhelő számára.
Az óvodából való távozás kívánatos módja: a gyermekek a játékukat tegyék a helyére, majd köszönjenek el társaiktól, óvodapedagógusaiktól. Ne várakoztassák meg szüleiket, ne szaladgáljanak vissza a csoportba.
Kérjük a szülőket, hogy
a babakocsit hagyják az előtérben,
a gyermekek nyugalmának megóvása érdekében ne csoportosan jöjjenek a gyermekekért és csendesen hagyják el az óvodát.

7. Gyermekek az óvodában

7.1. A gyermek joga, hogy
az óvodában biztonságban és egészséges környezetben neveljék: óvodai életrendjét pihenő idő, szabad idő, megfelelő testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, egyenlő bánásmódban részesüljön,
személyiségét, emberi méltóságát, és jogait tiszteletben kell tartani, és számára fizikai és lelki erőszakkal szemben védelmet kell biztosítani,
személyiségi jogait, cselekvési szabadságát és magánéletéhez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa, ez a joggyakorlás azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében,
képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön,
adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, illetve
az óvoda vagy szülei közbenjárásával - pedagógiai szakszolgálat segítségért forduljon,
rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
szülei kérelmére térítésmentes, vagy kedvezményes étkezésbe részesüljön.

7.2. A gyermekek kötelessége
az intézményes nevelésben részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.
a tankötelezettség kezdetéről
o az óvoda vezetője,
o ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
o az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt,
óvja saját és társai testi épségét, egészségét,
a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, 
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
hogy betartsa az óvoda helyiségei és az óvodához tartozó területek használati rendjét,
megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában használt játékokat és eszközöket, óvja az óvoda létesítményeit és eszközeit,
hogy az óvoda valamennyi dolgozója és óvodás társai, illetve azok szülei emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

8. A gyermekekre vonatkozó védő – óvó intézkedések

8.1. A gyermekeknek az óvodában történő tartózkodás során be kell tartaniuk:
az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, 
a tevékenységeikkel együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve szükség szerint (kirándulások és egyéb programok, új gyermek érkezését követően, udvarra menetel előtt, stb.) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük, betartatjuk, melynek tényét és tartalmát a csoportnaplókban dokumentáljuk. 

Kérjük a szülőket a szabályok közös foganatosítására és betartatására:

8.2. A gyermekek egészsége érdekében a gyermekek által betartandó előírások:
étkezés utáni fogmosás saját fogmosó felszereléssel,
étkezés előtti, WC használat utáni kézmosás, 
saját törölköző, ágynemű használata,
a WC rendeltetésszerű használata,
étkezéseknél a szükséges mennyiségű étel elfogyasztása, 
szomjúság csillapítására nem csak az étkezéshez felszolgált ital, illetve ivóvíz fogyasztása,
ebéd utáni ágyon pihenés, alvás,
friss levegőn történő mozgásban való aktív részvétel,
cukor és egyéb édességet a gyermek nem hozhat be az óvodába csak kivételes esetben, ha erre külön engedélyt kapott,
a csoportszobába váltó cipőben léphet be.
8.3. A gyermekek testi épsége érdekében a gyermekek által betartandó előírások:
a helyiségek és az udvar rendjének betartása, 
a játékok, evőeszközök rendeltetésszerű használata, 
az orrnyílásba és szájba idegen anyagokat nem vihet be 
alvásidőben csak az óvodapedagógus által engedélyezett tárgyat tarthatja magánál
a csoportszobából csak engedéllyel a szülő vagy a dajka felügyelete mellett léphet az engedélyezett helyiségbe,
az udvaron tartózkodás során csak a játszórészen tartózkodhat,
az épületből csak a szülővel (törvényes képviselővel) léphet ki, miután bejelentette az óvodapedagógusnak, s csak akkor, ha az óvodapedagógus a bejelentést tudomásul vette,
társát vagy társai játékát nem zavarhatja,
társai testi épségét nem veszélyeztetheti, fizikai bántalmazást és lelki terrort, fenyegetést nem alkalmazhat.

Kérjük, hogy:
Érkezéskor a szülők személyesen adják át gyermekeiket a vele foglalkozó óvodapedagógusnak, illetve ugyanilyen módon jelezzék távozási szándékukat. Felelősséget csak ebben az esetben tudunk vállalni.
A gyermekek védelme, biztonságuk megőrzése érdekében a bejárati kapuk biztonsági reteszeit zárják be maguk után. A kapun lévő elektromos zárat csak a felnőttek használhatják. A kapuk bezárása valamennyi dolgozó és szülő feladata. 
A gyermekeket szüleik, vagy az általuk (írásban) meghatalmazott nagykorú személy viheti el az óvodából. Tíz éven felüli, de kiskorú gyermek testvérét csak abban az esetben viheti el az óvodából, ha a szülő ezt írásban kéri.
A balesetek megelőzése érdekében kérjük, hogy gyermekeik ne viseljenek a mindennapokban ékszert, vagy olyan ruhadarabot, amely balesetveszélyes helyzeteket teremthet.
Rövid ideig (10 perc) tartózkodjanak az udvaron, mert csak így biztosítható az udvar átláthatósága az óvodapedagógus számára, akinek teljes figyelmére szükség van a csoportban maradó gyermekek maradéktalan ellátásához.
Az udvari játékokat csak az óvodába járó gyermekek használhatják a megismert szabályoknak megfelelően.

Az óvoda működése során az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, munkavédelmi szakhatóság, tűzvédelmi szakhatóság) által meghatározott szabályokat be kell tartani.
Az óvodában bekövetkezett rendkívüli esemény (tűz és bombariadó, természeti katasztrófa, terror-támadás) esetén a gyermekek elvárható magatartási, viselkedési szabálya:
a rendkívüli eseménynél használt jelzés hallatára (kolomp) a gyermekek kötelesek az őket ellátó felnőttek utasításait maradéktalanul végrehajtani, képességeikhez mérten a lehető legrövidebb idő alatt teljesíteni.

Baleset, tűz és bombariadó esetén a tűzriadó tervben – mely a vezetői iroda előtti faliújságon van kihelyezve - meghatározott menekülési útvonalon hagyják el a gyermekek és a felnőttek az intézmény épületét.
Az intézmény dolgozóira vonatkozó védő – óvó előírásokat az SZMSZ tartalmazza.



Az óvodába járó minden gyermeknek és szüleiknek feladatát képezi az ide vonatkozó szabályok betartása:
A gyermek felnőtt felügyelete nélkül nem lehet, így ha a szülő az óvodában gyermekét a pedagógustól átvette, a továbbiakban, teljes felelősséggel felel annak testi épségéért, abban az esetben, ha még az óvoda területén belül tartózkodik.
Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat, ezért kérjük, hogy otthonról is csak ilyen játékokat hozzanak be gyermekeik.

8.4. A szülők, pedagógusok feladata a gyermekbalesetek megelőzésében
A szülő gyermekét átöltöztetés után az óvodapedagógusnak adja át.
A gyermek egyedül nem jöhet az óvodába, még a kaputól sem.
Délutáni udvari élet esetén kérjük, hogy a szülő menjen oda a pedagógushoz, vegye át gyermekét, és csak ezután távozzanak el az óvodából.
Az óvodai élet során a gyermekek csak felnőtt kísérettel mehetnek le az udvarra.
Kérjük a szülőket, hogy a balesetek elkerülése érdekében gyermekük átvétele után az óvoda udvarát játszótéri tevékenységre ne használják.
Az óvodában tartózkodó testvér gyermekekre nem áll módunkba vigyázni. A szülő felelőssége a gyermekek felügyelete.
Ha a szülő olyan használati eszközt, játékot, berendezési tárgyat észlel az óvodában, amely megrongálódott, vagy balesetveszélyt hordoz, kérjük, azonnal jelezze az óvoda vezetőjének, óvodapedagógusnak.
Kérjük a szülők munkahelyi és lakáscímét, valamint telefonszámát, annak változásait szíveskedjenek 3 napon belül bejelenteni a csoportos óvodapedagógusoknak, hogy baleset, vagy betegség estén azonnal értesíteni tudjuk Önöket.
Baleset esetén Önökkel egy időben azonnal értesítjük szükség szerint a mentőket.
 9. A beiskolázás óvodai eljárásrendje
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31, napjáig a 6. életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek estében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére, a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek 6 éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
A tankötelezettség kezdetéről
az óvoda vezetője
ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
az óvoda, az iskola vezetője, vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.
A tanköteles korú gyermekek szülőjével egyénenként beszélgetünk az iskolára való készültségről. A testi, lelki, szociális, és értelmi fejlettséget a nagycsoportos gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok állapítják meg. Minden gyermekről óvodai szakvélemény kerül kiállításra. Amennyiben a gyermek további óvodai nevelése indokolt, akkor az határozatban kerül rögzítésre. Kérdéses esetekben kérjük a pedagógiai szakszolgálat, illetve ha szükséges szakértői bizottság iskolaérettségi vizsgálatát. A gyermek iskolaérettségének értékelési szempontjait, ill. az óvodáskor végére elérendő követelményszinteket az óvoda Pedagógiai Programjában találhatják meg. A SNI (sajátos nevelési igényű) gyermek iskolai tanulmányainak megkezdéséhez az SNI típust vizsgáló szakértői bizottság véleményét minden esetben megkérjük.
A 7. életévüket betöltött gyermekek óvodában maradásához nevelőtestületi döntés, szülői beleegyezés és pedagógiai szakszolgálati, vagy egyéb szakvélemény szükséges.
A szülőnek az iskolai beíratások időszakában tanköteles gyermekét be kell íratnia az általa választott általános iskola első évfolyamára. 
A beiskolázáshoz szükséges az óvodai szakvélemény, melyen az óvodapedagógus:
igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába szükséges fejlettséget, vagy 
javasolja a gyermek további óvodai nevelésben való részvételét, vagy
a gyermek iskolaérettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát javasolja.
Az óvodai szakvélemény eredeti példányát a szülő kapja meg, mely a gyermek iskolai beíratásához szükséges dokumentum. A másolati példányát az óvodai irattárban kell megőrizni. Az óvodai szakvéleményt a szülő és az óvodavezető aláírása hitelesíti.
Az adott évbe tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő 5 napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.

10. Szülők az óvodában

10. 1. A szülőkkel való közös nevelési elvek kialakításának eljárásrendje
Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat a durvaságot mellőzve, erőszakmentesen oldják meg.
Ezen törekvésünk sikerének érdekében kérjük a szülőket, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Például mellőzzék a gyermek előtt az indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyermekére, annak származására, szülőjére, az óvodára, az ott dolgozó felnőttekre, és kerüljék gyermekeik verekedésre való biztatását még abban az esetben is, ha előző nap az Önök gyermekét érte sérelem.
A szülő más szülőt, gyermeket felelősségre nem vonhat az óvodában történt eseményekkel kapcsolatban. Az esetleges konfliktus megoldását bízza gyermeke óvodapedagógusára!

10. 2. Együttműködés
Annak érdekében, hogy gyermekeiket a nekik legmegfelelőbb módszer szerint neveljük, szükség van igazi együttműködésre, nyitottságra, és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus, vagy ellentét esetén mindenképpen keressék fel az óvodapedagógust, illetve szükség szerint az óvodavezetőt, és velük közösen próbálják megoldani a konkrét helyzetet. A szülőknek lehetőségük van rá – és mi pedagógusok igényeljük is -, hogy az óvodában folyó pedagógiai munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt vegyenek, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkodást. 

10. 3. A szülő joga különösen, hogy:
biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét,
megismerje az óvoda pedagógiai programját, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,
gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, 
az óvodavezető és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,
gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét,
kezdeményezze szülői szervezet vagy óvodaszék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen,
írásbeli javaslatát az óvoda vezetője, a nevelőtestület, a Szülők Közössége, az óvodapedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül, a Szülők Közösségétől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,
az óvoda által meghatározott feltételek mellett kérje a nem kötelező szolgáltatások megszervezését, 
a szülők közösségének tagjaként meghatározza azt a legmagasabb összeget, amelyet a fenntartó által megállapított ellátási díjon felüli szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni,
a gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvodavezetőtől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein,
hogy a nevelési intézményben, anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön,
halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjeként gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon,
személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,
az oktatási jogok biztosához forduljon.

10. 4. A szülő kötelessége, hogy
gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az óvodával, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, 
rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal,
három éves kortól biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá öt éves kortól tankötelezettségének teljesítését,
tiszteletben tartsa az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk,
elősegítse gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátíttatását,
megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,
gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusok kezdeményezésére, a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a jegyző hatósági eljárás keretében kötelezheti a szülőt kötelezettségének betartására.
az étkezési térítési díjat az óvoda által kijelölt időpontban pontosan fizesse be,
a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő gondosan figyelje a szociális iroda által kiadott határozat lejárati dátumát annak érdekében, hogy a következő határozatot időben be tudja mutatni a térítésmentes étkezés folyamatosságának megtartása érdekében,
a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő gyermeke hiányzása esetén minden esetben mondja le gyermeke étkezését,
évente részt vegyen a gyermeke fejlődéséről szóló óvodapedagógusi tájékoztatón és az ott elhangzottakat aláírásával dokumentálja.

10. 5. E kötelességek megvalósítását segítő fórumaink:
A szülői értekezletek rétegszülői programok, előadások időpontjáról 7 nappal előtte, a faliújságon tájékoztatjuk a szülőket.
A szülői értekezletek a szülőknek szólnak. Az értekezletek időtartama alatt a szülő köteles gyermeke elhelyezéséről gondoskodni. Kérjük, csak nagyon indokolt esetben hagyják itt óvodás gyermekeiket a szülői értekezletek időtartamára, testvér gyermekek felügyeletéről nem áll módunkban gondoskodni.
Fogadóórákon a gyermeke fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről 
                             tájékozódik a szülő. A gyermekek értékelésének (erősségek és    
                             fejlesztendő területek) megbeszélése, tanácsadás.
A családlátogatások igény szerint előzetes egyeztetés alapján történnek.
Kirándulásokról 7 nappal előbb értesítjük a szülőket, busszal történő szállításhoz 
                               előzetes írásbeli hozzájárulást kérünk.
Óvodai rendezvények, ünnepségek, hagyományok pontos időpontjáról a faliújságon 
                               tájékoztatjuk a szülőket.
Nyílt nap, amelyen a szülő gyermeke óvodai életébe kap bepillantást.
Játszódélelőtt:  együtt tevékenykedés a csoportba járó gyermekekkel, szülőkkel.
A pedagógusokkal történő rövid, esetenkénti megbeszélés, problémafeltáró, elemző segítségadás.
Partneri elégedettség mérés 2 évente.
Az intézményvezető munkájának értékelése a vezető megbízásának második és negyedik évében kérdőíves felmérés alapján. 

10. 6. Kapcsolattartás:
Kérjük Önöket, hogy gyermekükkel kapcsolatos, esetleg magánjellegű beszélgetésekre az óvodapedagógusok figyelmét munkájuk közben hosszabb időre ne vonják el a gyermekcsoporttól, mert ez könnyen balesetet idézhet elő, és zavarhatja a nevelés folyamatát. Gyermekükkel kapcsolatosan információt csak a saját óvodapedagógusaiktól vagy az óvodavezetőtől kérjenek.
Önök csak rendkívüli esetben hívhatják telefonhoz az óvodapedagógusokat. Lehetőség szerint 11 és 13 óra között keressék, amikor mindketten a csoportban tartózkodnak. Kérjük, hogy az óvoda telefonszámán hívják az óvodapedagógust és ne a saját mobiltelefonján, ugyanis ez utóbbit csak meghatározott időpontban használhatják. Az óvodába érkező üzeneteket az óvodavezető vagy az óvodatitkár fogadja, és átadásáról gondoskodik.

11. Helyiségek, berendezések használatának eljárásrendje

11.1. Általános szabályok az óvoda helyiségeinek használatára
Az óvoda helyiségeit, berendezési és felszerelési tárgyait nyitvatartási időben az óvodába felvett gyermekek használhatják.
A csoportszobákban szülők, vendégek, hozzátartozók csoportosan csak kizárólag az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (pl. nyílt nap, ünnepélyek, fogadó órák, értekezletek, játszódélelőttök, stb.).
A gyermekek és a szülők csoportszobában történő benntartózkodásához váltócipő, vagy (szülők esetében) lábzsák használata szükséges.
Az óvoda helységeit - kivéve a pedagógiai program szerint szervezett ünnepeket és egyéb rendezvényeket - más, nem nevelési célra átengedni kizárólag a gyermekek távollétében, az óvodavezető, valamint a fenntartó képviselőjének engedélyével lehet. Az óvoda helyiségeit - az Alapító Okiratnak megfelelően pártnak, vagy párthoz kötődő szervezetnek átengedni csak a fenntartó utasítására a gyermekek távollétében nyitva tartási idő kívül lehet. A helyiségek tisztaságának fenntartása, a berendezési tárgyak épségének megőrzése az óvodai dolgozók, szülők és gyermekeik számára egyaránt kötelezettség és elvárás.

A képviselő jogosult képviselői munkájával összefüggésben képviselői igazolványának felmutatásával az intézmény helyiségeibe az óvoda vezetője, vagy távolléte esetén a vezető helyettessel történő előzetes egyeztetés után belépni, az intézmény tevékenységével, működésével kapcsolatban adatot, tájékoztatást és információt – a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége útján – kérni.

11.2. Az óvoda helyiségeinek - szülők által történő - használati eljárásrendje
Pedagógiai programunk küldetésének megfelelve munkánk fontos eleme a hozzánk járó gyermekek szüleinek, családtagjainak bevonása az óvoda életébe, illetve a szülők segítő támogatása nevelési és egyéb vonatkozásokban. 
A higiénés szokásokat és szabályokat betartva a szülők az intézmény alábbi helyiségeit használhatják:
A csoportok foglalkoztató termei a rendelkezésre álló lábzsákok, vagy otthonról hozott váltócipő használatával. 
Az óvoda udvara.
A kiscsoportos gyermekek befogadási idején túl a gyermekcsoportokban szülők, családtagok
kérjük ne tartózkodjanak, mert ezzel zavarják a gyermekek tevékenységeit, a foglalkozások
menetét, illetve ez egészségügyi előírást is egyben ( kivételt képeznek a nyílt napok, közös
rendezvények).

12. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok eljárásrendje
Intézményünk működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. 
A gyermek első alkalommal akkor jöhet óvodába, ha 1 hétnél nem régebbi orvosi igazolással igazolja a következőket: 
o egészséges, óvodába mehet,
o hat héten belül fertőző megbetegedésben nem szenvedett,
o az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat megkapta.
            Mindhárom feltétel megléte esetén kezdheti meg a gyermek az óvodai életet.
Az óvodában csak teljesen egészséges gyermekek tartózkodhatnak!
A gyermekek óvodába lépésekor – a jelentkezés során – a szülőnek tájékoztatást kell adnia gyermeke rejtett betegsége felől. Amennyiben ez később jut az érintett óvodapedagógus tudomására, élhetünk az orvosi, pszichológusi kivizsgálás indítványozásával.
Az óvodában megbetegedő lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. 
A gyermekek részére gyógyszer csak tartós betegség esetén, orvosi javaslat és szakvélemény (pl. asztma) alapján adható be az óvodában. 
Lázas, beteg, megfázott, gyógyszert fogyasztó, lábadozó gyermeket a saját, és óvodástársai egészségének védelmében nem vehetünk be. Ilyen esetben az óvodapedagógus kötelessége a gyermek átvételének megtagadása.
Betegség után az óvodapedagógus csak orvosi igazolással együtt veheti át a gyógyult gyermeket. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia szükséges, hogy a gyermek hány napot mettől-meddig volt beteg.
Fertőző gyermekbetegség esetén, az óvodát azonnal értesíteni kell a további megbetegedések elkerülése érdekében szükséges preventív intézkedések miatt (Fokozott elővigyázatosság, fertőtlenítés, védőoltás miatt).
Az óvoda a gyermek fejtetvessége esetén - az aktuális egészségvédelmi rendelkezések alapján – jár el.

13. A gyermekek felszerelései és eszközei
Az eredményes nevelő/ fejlesztő tevékenység érdekében az alábbi felszerelések szükségesek, melyről szülői értekezletén tájékoztatjuk a szülőket:
Váltócipő a csoportszobai tartózkodáshoz (jól szellőző, csúszásmentes, megfelelő lábtartást biztosító lábbeli, nem megengedett a papucs használata).
Udvari játszóruha és cipő, mely praktikus, az időjárásnak megfelelő.
Testnevelés foglalkozáshoz kényelmes ruha (fehér póló, pamut hosszú szárú nadrág, tornacipő,  tornazsákba elhelyezve).
Egy-két váltás alsónemű és időjárásnak megfelelő váltóruha.
A gyermekek ruhája és cipője gyakran összecserélődhet, éppen ezért biztonságérzetük fokozása, és a könnyebb felismerés érdekében is kérjük jellel ellátni ruháikat és cipőiket.  
Kérjük, a felesleges dolgokat rendszeresen ürítsék ki a gyermekek zsákjából a szülők.
Az óvodai ünnepek és egyéb rendezvények alkalmával szükséges ünneplő, vagy egyéb más ruházat szükségességéről a szülőket tájékoztatjuk. 
2 db törölköző /váltáshoz/, melyet hetente visznek haza a szülők kimosni.
Gyermektakaró huzattal, lepedő, ha szükséges a gyermeknek, akkor kispárna huzattal.
Az ágynemű huzatokat, lepedőt 2 hetente viszik haza a szülők kimosni. /a méreteket megkapják a szülők az első szülői értekezleten/.
A speciális foglalkoztatás eszközeit (logopédiai fejlesztés, vízhez szoktató úszás, stb.) az érintett szülők az adott szakemberrel egyeztetik.
Az óvodai neveléshez nem szükséges eszközök behozatalát kérjük mellőzni. Amennyiben erre sor kerül, fontosnak tartjuk és kérjük bejelenteni, vagy átadni a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusnak. Értékes tárgyakért, behozott és viselt ékszerért – az óvoda dolgozói nem vállalnak felelősséget. Az ékszerek eltűnése esetén az óvoda nem tartozik kártérítési felelősséggel.
A gyermekek gyógyszert, pénzt, tűzgyújtó eszközöket, mobiltelefont, vágó-szúró eszközöket az óvodába nem hozhatnak. 
Az otthonról hozott tárgyak minden esetben tiszták, sérülésmentesek lehetnek, melyek sem mentálisan, sem fizikálisan nem veszélyeztethetik a gyermekeket.
A szülők gyermekeik részére az ún. „befogadás-beszoktatás” ideje alatt a gyermek befogadását, pihenését elősegítő, érzelmi megnyugtatását szolgáló tárgyat (pl. kis méretű plüss állat, mesekönyv, stb.) behozhatnak az óvodába. A behozott tárgyat az óvodapedagógusnak minden esetben be kell mutatni.
Kedvenc játékeszköz bemutatásra behozható, de ha a játékba is bevonják, akkor az óvodai játékeszközökhöz hasonlóan kezelendők (mindenki játszhat vele a nap folyamán), megrongálódásuk esetén azonban az óvoda kárfelelősséget és kártérítést nem vállal.
Az utcai közlekedéshez használt gyermek kerékpárokat az óvodában a kijelölt helyen lehet tárolni, őrzésüket az óvoda nem tudja biztosítani, így megrongálódásuk, eltűnésük esetén az intézményt kárfelelősség és kártérítés nem terheli.
A testápoláshoz szükséges személyes tárgyak (fésű, fogkefe) tisztántartásáról az óvoda dolgozói, cseréjük biztosításáról pedig az óvodapedagógusok jelzései alapján a szülők gondoskodnak.
 14. A gyermekek étkeztetésének eljárásrendje
Intézményünkben a közétkeztetést a Sodexho Magyarország Kft és a Sörkert Kft látja el. Óvodánkban háromszori étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna) biztosított a gyermekek számára. 
Élelmiszerekből ételmintát kötelesek vagyunk 72 órán át megőrizni (ANTSZ) kivétel: születésnapi, névnapi kínálás, kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára vitamin pótlására szolgáló plusz gyümölcs, zöldség.
A korán érkező gyermekeket kérjük, reggeliztessék meg, mert a délelőtti étkezés ideje leghamarabb 8.45 és 9.30 óra között van. 
A szükségleteknek megfelelő tízórai 8.45 - 9.30 óráig, az ebéd:11.45 – 12.45 óráig tart, az uzsonna: 14.45- órakor kerül elfogyasztásra.
Az étkezési idő után érkező gyermekek ellátásáról az óvoda nem tud gondoskodni. Nincs módunkban ételt eltenni az egészségügyi előírások szigorú betartása miatt.
Egészséges és változatos táplálkozás érdekében a szülők heti 1 alkalommal gyümölcsöt, zöldségfélét hozhatnak be a csoportba, melyet különféle elkészítési formában fogyasztanak el a gyermekek.
A csoportokba az élelmezés-egészségügyi előírás betartásával csak olyan becsomagolt termékeket adjanak be, amelyeknek eredete, szavatossága jelezve van a csomagoláson.
Az óvodában az étkezés megfelelően kialakított helyen és feltételek között történik. Külön étkezni az óvoda egyéb helyiségeiben, udvaron nem lehet.
Kérjük Önöket, hogy az öltözőben, udvaron kerüljék a gyermekek étkeztetését. Elváláskor, vagy érkezéskor ne adjanak nekik kemény cukorkát, rágógumit, mert egészségtelen és balesetveszélyes.
A többi gyermek szempontjából nem etikus az óvoda területén otthonról hozott élelmiszerek nassolása (csokoládé, sütemény, gyümölcs stb.), valamint higiénés szempontból ne helyezzenek el a szülők gyermekeik szekrényébe élelmiszereket, italokat és különböző tárgyakat.
Lehetőség van az eltérő étkezés megrendelésére / tej- vagy lisztérzékenység, diabetikus, koleszterin és sószegény, valamint vegetáriánus étrend /. Az igénybevételhez szakorvosi igazolást kérünk.

15. A térítési díjak befizetésének és visszafizetésének rendje
A Szülő gyermeke részére egy hónappal korábban rendeli meg az étkezést, mely szolgáltatásért étkezési térítési díjat fizet. A térítési díj mértékét az óvoda fenntartója költségvetési évenként állapítja meg. Az esedékes térítési díjról a szülőket tájékoztatjuk.

15.1. A befizetések eljárásrendje
A befizetés időpontjának pontos dátumát – havonta két nap - az óvodában jól látható 
helyen: a csoportok faliújságán, illetve az óvoda bejárati ajtaján előre jelezzük.
Kérjük Önöket a befizetési időpont betartására. 
A havi térítési díj összege a hivatalos munkanapok száma alapján kerül megállapításra.
A befizetés készpénzes fizetéssel teljesíthető.
Befizetésre a jelzett napokon délelőtt 6.30-10.- óráig van lehetőség.

15.2. Étkezési igény lejelentése – az esetleges visszafizetés eljárásrendje 
A gyermek távolmaradásának bejelentése nem vonja automatikusan maga után az étkezés lemondását is – étkezés lemondása a szülő igénye alapján történik. 
Hiányzás esetén az étkezést írásban, valamint telefonon az óvodatitkárnál lehet lemondani minden nap 8.30 – óráig. Az óvoda telefonszáma: 52/316-268
A később történő jelentést nem tudjuk figyelembe venni a másnapi rendelésnél.
A lejelentés 24-órás eltolással lép hatályba, és a lerendelést követő második havi befizetésnél írható jóvá. A mennyiben a jóváírás nem lehetséges, a túlfizetés összegét az óvoda átvételi elismervény ellenében készpénzben visszafizeti.
A teljes hét lejelentésére legkésőbb az előző hét pénteken, 8.30- óráig van lehetőség.
A gyermek hiányzása esetén csak a szülők által konkrétan megjelölt napok lemondására van lehetőség.
Az étel megrendelését kérjük, előre jelezzék szintén konkrét időpont megjelöléssel. 
Ha a gyermek úgy jelenik meg az intézményben, hogy nincs élelem számára, nem áll módunkban fogadni őt.
Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 
Az óvodapedagógusok a szülőktől pénzt nem vehetnek át, így a szülő felelőssége, hogy a meghatározott napokon eleget tegyen kötelezettségének.
Az ingyenes étkezést igénybe vevő szülő kötelessége az étkezés lemondása a gyermek hiányzása esetén az 52/316 - 268 telefonszámon.
Ha a gyermek kimarad az óvodából, illetve más óvoda átvette, vagy iskolába lépett, illetve ha ingyenessé válik, és túlfizetés keletkezik, ennek visszafizetésére évente két alkalommal van lehetőség: júniusban és decemberben.

15.3. A kedvezményes étkezési támogatás igénybevételének eljárásrendje
A szülőket mindenkori jogszabályok figyelembe vételével különböző kedvezmények illetik
meg. A térítési díj összege egységes, 3 vagy több gyermek esetén a szülő nyilatkozata alapján 50%-ra mérséklődik, továbbá egyéb az állam által biztosított kedvezmények – melynek jogosságát az előírt igazolásokkal kell alátámasztani.

15.4. A térítési díj csökkentés kérésének jogcímei 50%-os térítési kedvezmény estében: 
három vagy több gyermekes családok esetén: az óvoda által kiadott igénylőlapon lehet benyújtani augusztus 15-ig, illetve évközben az új igényeket tárgy hó 15-ig.
A 15-e után érkező igényeket csak a következő hónaptól tudjuk figyelembe venni.
     Szükséges még az igényléshez:
o a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, ez lehet: bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonat vagy postai csekk,
o testvér esetében - amennyiben felsőfokú oktatási intézménybe járó nappali tagozatos -, akkor iskolalátogatási igazolás. 
tartós betegségben szenvedő, illetve sajátos nevelési igényű gyermek esetén: az óvoda által kiadott igénylőlapon lehet benyújtani augusztus 15-ig, illetve évközben az új igényeket tárgy hó 15-ig. A 15-e után érkező igényeket csak a következő hónaptól tudjuk figyelembe venni.
     Szükséges még az igényléshez:
o szakorvos által kiadott igazolás, vagy
o az emelt összegű családi pótlékról szóló igazolás.

15.5. A térítési díj csökkentés kérésének jogcímei 100%-os térítési kedvezmény esetén:
100%-os térítési díjkedvezményre jogosult: aki gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az erre való igény benyújtásának módja: beiratkozáskor, vagy a nevelési év folyamán a kedvezményre jogosultságot igazoló dokumentum leadásával (a támogatást folyósító szociális iroda határozatának bemutatásával). A kedvezményről szóló határozatot csak akkor tudjuk figyelembe venni a tárgy hónapban, ha legkésőbb 15-ig azt leadják az óvodatitkárnak.
A jogosultságot évente érvényesíttetni szükséges!
15.6. A nem normatív, egyéni mérlegelés alapján (jogszabályi rendelkezésen túl) kedvezmény esetén:
Az óvoda az önkormányzat által biztosított szociális keret terhére, az önkormányzati rendelettel összhangban, további kedvezményben részesítheti a szülőt.
A szociális rászorultság megállapításának mértéke az óvodavezető kompetenciája, melyhez kikéri az óvodapedagógusok véleményét is a családlátogatások tapasztalatairól. A szociális helyzettől függően intézményi szintű elbírálással korlátozott számban van lehetőség térítési kedvezmény megállapításához, melynek igénylésére az óvodatitkártól kért és kapott nyomtatvány kitöltésével nyílik lehetőség.

15.7. Az igénylés módja 
A szülő ezen irányú szándékát az intézményvezető felé írásban kérheti az indok világos, egyértelmű megjelölésével, illetve nyilatkozattal. 

15.8. Elosztásának elvei 
A kedvezmény adható, ha a családban az egy főre jutó jövedelem mértéke egyenlő az adott évre meghatározott nyugdíjminimum átmeneti segélyre vonatkozó meghatározott % mértékével, és erről kérelméhez nyilatkozatot csatol. 
A gyermekek száma, eltartottak száma, lakás körülmény, foglalkoztatottság ténye, a család életében váratlan, súlyos esemény, bekövetkezte.  A szociális támogatás odaítéléséről és mértékéről az intézmény vezetősége dönt, melyről az intézményvezető határozat formájában értesíti a szülőt a kérelem beadásától számított harminc napon belül. 

15.9. Étkezés kirándulások alkalmával
Egész napos kirándulás alkalmával az óvoda biztosítja a gyermek számára a napi háromszori étkezést. Az óvodából távol lévő csoportoknak hideg élelmet tartalmazó uzsonnacsomagokat készít a konyha. Délelőtti kiránduláson résztvevő csoportok számára biztosított a meleg ebéd, illetve uzsonna.

16. A gyermeki jogok érvényesítésének eljárásrendje 

Az intézményvezető felelős:
a gyermeki jogok érvényesülésének ellenőrzéséért, jogsérelem esetén a megfelelő intézkedések meghozataláért,
a gyermeki jogok érvényesülésének féléves és nevelési év végi nevelési értekezleten történő értékeléséért, a szülői közösség azon jogának érvényesüléséért, hogy a gyermeki jogok érvényesülésének megfigyelésével kapcsolatos észrevételeiket a nevelőtestületi értekezleten előterjesszék, és a fenntartóhoz továbbítsák.

16.1. A rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülés joggyakorlásának eljárásrendje:
A gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat végző szervezet, az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat szabályozza. Segíti az óvoda pedagógiai programját képező testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzését. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon tervezzük meg a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. A intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok intézményben végzett tevékenysége, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, és a szülő részvételét az óvoda életében úgy befolyásolja, hogy az, a gyermek, egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. Az intézmény a nevelési év kezdetekor írásban kéri a szülő hozzájárulását a rendszeres egészségügyi felügyelet ellátása körébe tartozó orvosi vizsgálatok gyermekén történő lefolytatásához. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az óvodában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A szülői hozzájárulást az óvodapedagógusok a csoportnaplóban dokumentálják. Az óvoda vezetője gondoskodik arról, hogy az orvos és védőnő munkájához a szükséges feltételeket biztosítsa: vizsgálati hely, idő, óvodapedagógusi felügyelet.
A védőoltások az óvodában nem adhatók be.
A nevelési év során meghatározott időpontban és szükség szerint gyermekorvos és védőnő látogatja az óvodánkat. 
A beiskolázás előtti belgyógyászati vizsgálatra a gyermek háziorvosánál szülői felügyelet mellett kerül sor.

16.2. Az óvoda egészségvédelmi szabályai
Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálattal meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani: tálalás, fertőtlenítés, takarítás, mosogatás és mosás során. 
Csoport és egyéb foglalkoztató szobában szülő csak cipővédő használatával vagy váltócipőben tartózkodhat. 
Az óvoda melegítő konyhájába csakis a konyhai dolgozók léphetnek be, vagy az a látogató, aki érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezik.
A csoportszobába szülő csak egészségesen tartózkodhat.
Gyógyszer az óvodában nem adható. Kivéve olyan betegségeket, ami a gyermek életét veszélyezteti. Ehhez azonban szakorvosi igazolást, valamint a szülő írásbeli meghatalmazását kérjük. 
Az intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező az évente megtartott foglalkozás egészségügyi vizsgálaton való részvétel, ennek szabályozása az intézményi munkavédelmi szabályzatban található.

16.3. A táplálkozással kapcsolatos egészségvédelem
A közétkeztetéssel kapcsolatos rendelkezések szerint, az óvodába házilag készített ételt behozni és azt a gyermekeknek feltálalni nem szabad.
A gyermekek névnapi és születésnapi köszöntését gyümölcsök, zöldségfélék, esetleg a kereskedelemben kapható, bevizsgált aprósütemények felhasználásával ajánlott megszervezni. Az óvodában csokoládét, édességeket, üdítőket, szörpöket az ünnepi alkalmak kivételével behozni nem szabad. A túlzott cukorka és cukros üdítők fogyasztását kerülni ajánljuk.

16. 4. Egészségügyi ellátás
Óvodánkban szűrővizsgálatok nem történnek. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok (státusz) elvégzése (3, 4, 5, 6 éves korban) a területi (körzeti) védőnő feladata – a szülő jelenlétében, a szülővel egyeztetett időpontban, a védőnői tanácsadóban történik. Kérjük, keresse körzeti védőnőjét! Az óvodába lépéskor a szülő köteles a gyermekorvostól igazolást hozni arról, hogy gyermeke egészséges, közösségbe mehet és az életkorhoz kötött védőoltásokat megkapta, illetve kitölti a gyermeke egészségére vonatkozó adatlapot, és a tetvességi tájékoztató szülői megismerési/kezelésről szóló nyilatkozatot.  Az 5 éves státusz szűrővizsgálat igazolásának másolatát és a 6 éves oltási igazolást is az óvodapedagógusnak köteles átadni a szülő, ezt az óvodai adatlappal az óvoda őrzi, melyet az iskolába lépéskor az iskolának továbbítunk. Óvoda egészségügyi kérdéssel fordulhatnak az óvodát ellátó orvoshoz, védőnőhöz. 

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli egészségügyi gondozását a fenntartó által kijelölt orvos és védőnő látja el.
A védőnő havi rendszerességgel, illetve szükség és igény szerint látogatja az óvodát, vezeti ez egészségügyi törzskönyveket, tetvességi vizsgálatot végez, figyelemmel kíséri a védőoltások meglétét, szemészeti és hallásvizsgálati szűrést végez.
16.5. Egyéb rendelkezések
A konyhában és mosdóhelyiségekben - egészségügyi szempontból - csak az óvoda dolgozói tartózkodhatnak!
A gyermekeket felügyelet nélkül hagyni szigorúan tilos! 
A gyermekek védelme, biztonságának megőrzése érdekében az utcai kapuk biztonsági reteszeit zárják be a szülők maguk után. A kapun lévő elektromos zárat csak a felnőttek használhatják.
Baleset, sérülés, betegség, rosszullét esetén a szülőt azonnal értesítjük, gondoskodunk a gyermek további ellátásáról a szülő megérkezéséig.
Óvodai rendezvényeink alkalmával a szülőknek kell gondoskodniuk gyermekük testi épségének megóvásáról.
Kérjük a szülőket, hogy mobiltelefonjuk használatát kerüljék az óvoda épületében.
A balesetek elkerülése végett az óvoda udvarán tilos kerékpározni!
Az óvoda épületében és azon kívül 5 méter távolságban dohányozni tilos! 
Az intézményben és annak területén alkohol fogyasztása tilos!
Állatok behozatala szigorúan tilos (pl. kutyát)!
Az óvoda udvarára történő bejövetelt biztosítani kell (ételszállítás, ételmaradék elszállítás stb.) ezért az óvoda gazdasági bejárata elé kérjük, ne álljanak autóval! 

17. A gyermek állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesítés, pedagógiai szakszolgálathoz fordulás érvényesítésének segítését szolgáló eljárásrend

Az óvoda gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi: értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíti továbbá a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. Az eredmények megítélésében és az intézkedések meghatározásában a csoportok óvodapedagógusait szükség szerint a szakszolgálat munkatársai (logopédus, gyógypedagógus, pszichológus) segítik, annak érdekében, hogy a gyermek állapotának és személyes adottságának megfelelő ellátásban részesülhessen.
Szükség szerint, de legalább évenként a tapasztalatokat az óvodapedagógusok megosztják a szülővel, a szülő számára javaslatot tesznek az otthon elvégezhető feladatokra a fejlesztés folyamatosságának érdekében.
A szülő az óvodapedagógusoktól módszertani tanácsot, szakkönyvi segítséget kérhet.
A pedagógus indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.
A szakszolgálati javaslat bemutatásától kezdődően a gyermek a délelőtti időszakban a javaslatban foglaltaknak megfelelő fejlesztésben részesül.


18. A jutalmazó és fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 

18.1. Az óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések formái

Óvodánkban a gyermekek részére tárgyi jutalmazást nem alkalmazunk.
A jutalmazás kiterjedhet –a gyermek magatartására, beszédére, cselekedetére.
A bátorító nevelés, az erőszakmentes kommunikáció elveit alkalmazzuk.
A jutalmazás ,a „jó” megerősítésére szolgál.
A gyermek fejlődését mindig önmagához, saját teljesítő képességéhez mérten értékeljük.
A jutalmazás formái: 
szóbeli dicséret négyszemközt,
szóbeli dicséret a csoporttársak előtt,
szóbeli dicséret a szülő jelenlétében,
rajzpályázatokon vagy versenyeken nyert oklevelek kifüggesztése a vezetői iroda előtt lévő faliújságra,
simogatás, ölbe vevés, puszi, pillantás, gesztus, mimika, 
csoport közösségét érintően: mesélés, diafilmnézés, játék, tánc, zenehallgatás.

18.2. Az óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái
A negatív tartalmú értékelés (büntetés) célja, az elmarasztaláson és visszatartáson túl, a kívánatos magatartásra történő rámutatás. Alkalmazását kizárólag pedagógiai megfontolások vezetik, sohasem az indulatok.
Nem büntethet az óvodapedagógus olyan eljárással, ami a gyermekek testi, fejlődését hátráltatja, pl.: testi fenyítés, étel, levegőzés, kirándulás megvonás, megalázás, megszégyenítés, kipellengérezés, fenyegetés, ijesztgetés, megfélemlítés. A büntetés mindig a cselekedet, és nem a gyermek elítélését fejezze ki.
A büntetés formái: 
rosszalló tekintet, elutasító gesztus,
szóbeli figyelmeztetés,
határozott tiltás,
leültetés az óvodapedagógus mellé azzal az utasítással, hogy gondolja végig tettét, majd megbeszélés,
bizonyos játéktól meghatározott időre való eltiltás,
más tevékenységbe való áthelyezés,
bizonyos játszótárssal való játéktól meghatározott időre távoltartás,
a szülő jelenlétében történő elbeszélgetés.

18.3. A dicsérő és fegyelmező intézkedések elvei
következetesség
rendszeresség;
minden gyermeknél a személyiségéhez illesztett legeredményesebb formát kell alkalmazni
Törekvéseink sikerességének érdekében kérjük, hogy a fenti alapelveket a szülők otthon is erősítsék gyermekeikben.





19. A gyermekek nagyobb csoportjának érdekérvényesítését szolgáló eljárásrend
Intézményünkben a gyermekek nagyobb csoportját a szülői érdekérvényesítés és joggyakorlás szempontjából az alábbiak szerint határozzuk meg: 
az egyes óvodai csoportokban a csoport aktuális tanévi létszámának 51% 
intézményi szinten a teljes intézményi létszám 25%-a.
A szülők a fentiekben meghatározott arányszám alapján a gyermekek nagyobb csoportjának érdekeit képviselve tájékoztatást kérhetnek, az óvoda vezetőjétől. A tájékoztatás kérésének formája történhet szóban, vagy írásban. Az óvodavezető a szülők megkeresésének időpontjától 15 napon belül intézkedik a tájékoztatás kérésének tartalma alapján a válasz megadásáról. 

Panaszjog 
A szülő az óvoda szolgáltatásaival kapcsolatosan panasz jogával élhet. 

Jogorvoslati lehetőségek
Intézményvezető
Jegyző (törvény, jogszabály sértés vagy méltánytalanság esetén) 
Bíróság 

20. Az óvodás gyermek fejlődésének nyomon követését szolgáló eljárásrend 
Az óvodába felvett gyermek fejlődését a „Fejlődési napló” dokumentumban rögzítjük. A fejlődés nyomon követése az alábbi területekre terjed ki: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgás fejlődés. Rögzítésre kerülnek: a gyermek fejlesztési feladatai: intézkedések, megállapítások, javaslatok, fejlesztési tervek. 
Az óvoda indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét. A fejlesztési javaslatokat, illetve a Fejlődési napló bejegyzéseit évente ismertetjük a szülővel, aki azt aláírásával igazolja az erre rendszeresített forma nyomtatványon.
A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola
megkezdést követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda köteles átadni
a szülőnek. A fejlődési napló tartalmát, vezetésének szabályozását a Pedagógiai Program melléklete tartalmazza.

21. A gyermekek személyes adatai tárolásának az adatok módosításának eljárásrendje

21.1. Az óvoda adatkezelési szabályzata alapján az alábbi adatokat tartja nyilván
A gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.
A gyermek:
szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,
a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok
felvételivel kapcsolatos adatok,
az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,
jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,
a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok,
kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok,
a gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
a gyermek, oktatási azonosító száma.
A gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban a szülői közösség véleményezési jog illeti meg.
Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.

21.2. A megfelelő tájékoztatás eljárásrendje
A szülőkkel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező. 
Egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 
A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

21.3. A személyhez fűződő jogok sérelme esetén a jogérvényesítés formái
A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, sérelmük esetén a jogsérelmet szenvedett személy az esetleges jogsértések esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH ) hatósághoz – és a bírósághoz – lehet fordulni. Az adatvédelem és az információszabadság terén a NAIH jár el. 

21.4. Tiltakozás személyes adat kezelése ellen
A szülő tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén. A tiltakozást írásban kell benyújtani az óvodavezetőhöz.
Az óvodavezető a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

21.5. Bírósági jogérvényesítés
Ha az óvoda adatkezelésében a szülő, a jogainak megsértését vélelmezi, az adatkezelő óvoda ellen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
A szülővel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

A szülő gyermeke személyes adatainak kezeléséről, tárolásáról, annak valóságáról egyéni kérelme esetén bármikor betekinthet.

21.6. Az óvoda által nyilvántartott személyes adatok helyesbítésének eljárásrendje
Amennyiben a szülő önkéntesen szolgáltatott adatait töröltetni szeretné, azt az óvodavezetőnek írásban kell bejelentenie, aki a kérelmet továbbítja a gyermek adatait kezelő alkalmazottaknak.
A szülő a gyermek adataiban történt változást 3 napon belül köteles írásban bejelenteni az adatot kezelő óvodavezetőnek, aki intézkedik az adatok módosításáról.

22. A hit és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje
A hit- és vallásoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve a foglalkozások rendjében szervezzük meg.
A történelmi egyházak képviselőinek kezdeményezésére, minden év szeptember első hetében kerül sor a szülői igények írásbeli megkérésére. Amennyiben az egyház megkeresi az óvodát, az igényeket az óvodatitkárnál lehet leadni, aki összesíti és továbbítja az egyház képviselőjének. A hitoktató a vezetővel történt egyeztetés után a kialakított szervezeti rendnek megfelelően kezdi meg tevékenységét az intézményben. Az általuk tartott foglalkozások, napirendbe építve, elkülönülten az óvodai foglalkozásoktól kerülnek megvalósításra.

23. A szülők véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának eljárásrendje
Óvodánk arra törekszik, hogy a nevelés folyamatában a magasabb jogszabályokban meghatározott együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének a magas elvárások szerint eleget tegyen a szülőknek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően. 
Ezeket a jogokat vagy kötelezettségeket csak akkor tudjuk rendeltetésének megfelelően gyakorolni, ha mind a két fél (óvoda-szülők) tájékoztatja egymást az adott körülmények fennállásáról.

23.1. Óvodánkban a szülő joga:
hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, a gyermekét nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az óvoda működéséről, továbbá, hogy 
tájékoztatást kapjon a gyermekét érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, kérdést intézzen az óvoda vezetőjéhez, pedagógusaihoz, az óvoda szülői közösségéhez, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, érdemi választ kapjon.

23.2. A véleménynyilvánítás lehetőségei:
a működés rendje, a gyermekek fogadása,
a vezetők intézményben való benntartózkodása,
belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával,
a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módja,
külső kapcsolatok rendszere, formája, módja,
az ünnepélyek, megemlékezések rendje,
rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás,
az adatkezelési szabályzat elfogadásakor gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban,
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,
a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben,
a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,
az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában,
a munkatervnek a szülőket is érintő részében,
a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában,
vezetői pályázatnál,
az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan,
a vezető irányító tevékenységének kétévenkénti értékelése.
23.3. A véleménynyilvánítás időpontja
SzMSz, Éves Munkaterv, Házirend, Pedagógiai Program elfogadása, módosítása.
23.4. A véleménynyilvánítás fórumai
szülői értekezletek,
fogadóórák,
elégedettségmérési lapok kitöltése,
szülői közösségben való aktív részvétel,
nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek.
23.5. A véleménynyilvánítás formája
írásban a vezető felé,
szóban az óvodapedagógus felé,
szóban jegyzőkönyvbe a nevelőtestületi értekezleten.
23.6. A szülők rendszeres tájékoztatásának eljárásrendje
Óvodánkban az információkhoz való hozzájutás joga azt jelenti, hogy a szülőnek jogában áll megismerni az óvoda dokumentumait, és arról tájékoztatást kérni. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat illetőleg a házirend hozzáférhetőségét az alábbiak szerint biztosítjuk:
az óvodavezető hivatalos fogadó órájában a nevelői szobában,
honlapon történő megjelenítéssel.

A csoportra vonatkozó információt a gyermeköltözőben, a közérdekű információt a bejárati ajtó melletti illetve az udvari hirdetőtáblán helyezzük el, kérjük, kövessék azokat figyelemmel.
23.7. A tájékoztatással összefüggő igények jelzésének és a tájékoztatás eljárásrendje
Tájékoztatás a Pedagógiai Programról
A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az óvoda vezetőjétől, vezető-helyettesétől és a pedagógusoktól.
A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet az intézmény vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn belül (15 nap) érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az óvoda képviseletére jogosult személyektől.
Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható az óvodavezető- helyettesnek címezve, aki az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújt.
Tájékoztatás a Házirendről

Az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről. Az új beiratkozó kiscsoportos gyermekek szüleinek a beiratkozáskor a Házirend fénymásolt példányait - az átvételt szülő által történő aláírásával - átadjuk. A Házirend és az éves munkaterv különösen ennek esemény naptára elhelyezésre kerül a nevelői szobában is. 

A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől.
Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtti nyílt napon is választ kapjanak kérdéseikre.

Tájékoztatás a tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő nevelési évben a nevelő munkához szükség lesz.
Felelős: óvodapedagógusok
Időpont: a megelőző nevelési év évzáró szülői értekezlete

Az internetes nyilvánosságra vonatkozó tájékoztatás
A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő az óvoda számára, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni. Az erről szóló tájékoztatást az óvoda vezetője a nevelési év első szülői értekezletén teszi meg.

Egyéb az internet használattal kapcsolatos szabály:
Az internet nyilvános oldalaira a szülők nem tehetnek fel az intézményben dolgozókról, a csoport gyermekeiről, azok szüleiről képeket, véleményeket!

24. Különböző szolgáltatásokon való részvétel eljárásrendje

24.1. A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre
az óvodai foglalkozás és heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,
a gyermek egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet.

24.2. Alkalomszerű térítéses szolgáltatások eljárásrendje 
Az alkalomszerű térítéses programokra havonta, a szülőktől beszedhető legmagasabb összeget, az óvoda szülői közössége csoportszinten minden szeptemberben az első szülői értekezleten állapítja meg. Ennek elfogadásáról a szülők határozat formájában döntenek. A döntés értelmében az elfogadott programokat a szülők finanszírozzák. A határozatot a csoportnaplókban rögzítjük.
Ilyen programok: 
Bábszínház 
Irodalmi, zenés gyermekműsorok 
Látogatás tájházakba, népi kismesterségek színhelyeire 
Kirándulások 
A csoportok eseményterveihez kapcsolódó programok, foglalkozások 

24.2. Térítésmentes szolgáltatások
A pedagógiai programban megfogalmazott foglalkozások, programok, az óvoda eszközeinek használata.
Tehetséggondozó műhelyek: az óvodapedagógusok, a tehetséggondozás és az esélyegyenlőség megteremtése céljából, játékos külön tehetségfejlesztő foglalkozásokat tartanak az 5-6 éves gyermekeknek. 
A logopédiai szolgáltatás: minden öt évet betöltött gyermekkel a logopédus év elején szűrést végez. Szükség esetén beszédjavító foglalkozásokat tart a gyermekeknek. A foglalkozásokon való részvételt térítésmentesen biztosítjuk. 
A tanulási képességeket vizsgáló és más szakértői bizottság szakvéleményével rendelkező kisgyermek esetében az alapító okiratunknak megfelelően biztosítjuk a fejlesztő foglalkozásokat szakemberek bevonásával.

25. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai
Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.

25.1. A reklámtevékenység engedélyeztetése:
A megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben az óvodavezető, vagy a vezető – helyettes jóváhagyása után lehet az óvodában kifüggeszteni.
A jóváhagyás során figyelembe kell venni a képviselőtestület határozatát, mely az ingyenes sajtótermékek terjesztését szabályozza az intézményekben. 

Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:
a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;
a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.
Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek.
Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

25.2. Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai
A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy (óvodatitkár) tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a hirdetőtáblára, faliújságra a vezető engedélye nélkül.
Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi ellenőrzése. 

26. Alapítványi működés 
Óvodánkban 1997 óta alapítvány működik minőségi munkánk segítésére.
Számlaszáma: 18552715-1-09
Az alapítvány gazdálkodásával kapcsolatban a kuratórium elnöke, minden év októberében tájékoztatja a szülői szervezetet, valamint közzéteszi azt az óvoda honlapján. 

KÉRJÜK, AMENNYIBEN MÓDJUKBAN ÁLL TÁMOGASSÁK AZ ÓVODÁT, CSOPORTJAINKAT FELAJÁNLÁSAIKKAL, ADÓJUK 1 %- VAL.

27. A z óvodába behozható játékok használatának eljárásrendje
Az óvodában „játéknapot” tartunk, amikor a gyermekek behozhatnak otthonról is játékokat. Kérjük, hogy ezeken a napokon csak olyan játékokat hozzanak be a gyermekek, amelyek nem veszélyeztetik a testi épségüket, és megfelelnek az óvodai játékokkal szemben támasztott minőségi elvárásoknak, illetve olyanokat, amelyeket nem féltenek az esetleges megrongálódástól. 
Nagy értékű (10000 Ft feletti) játékeszköz óvodába történő behozatalát nevelőtestületünk nem támogatja. Amennyiben a gyermek otthonról mégis behozza, és azt a szülő nem jelenti be az óvodapedagógusnak, a játék vagy más értékes ékszer elvesztéséért vagy megrongálásáért az intézményt kártérítési felelősség nem terheli.



Debrecen, 2013. 03. 27.


Lovász Ilona
                                                                                                                      óvodavezető
Legitimációs záradék


A Házirendet készítette: az óvoda vezetője
Debrecen, 2013. 03. 27.                               Lovász Ilona
                                                                                          ……………………………………………
óvodavezető


Az óvoda Házirendjében foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. 

Az óvoda közalkalmazotti tanácsa nevében:

Debrecen, 2013. 03. 04. Nagyné Galgóczi Mária
………….…………………………….. 
               KT elnök

A Szülői Közösség, a Faragó Utcai Óvoda Házirendjének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.

Az óvodában működő Szülői Közösség nevében:


Debrecen, 2013. 03. 11.
Kapusi-Rentka Judit
………..……………………………..  
   Szülői Közösség elnöke


Az óvoda nevelőtestülete 2013. 03. 13. napján tartott határozatképes rendkívüli nevelőtestületi ülésén át nem ruházható jogkörében 100 %-os igenlő szavazattal a Házirendet 16-152/2013iktatószámon 5. határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Debrecen, 2013. 03. 13.

           Doktorné Horóczi Jolán Pántya Gáborné
                  
…………………………………………                   ……………………………………………
nevelőtestület képviselője                       nevelőtestület képviselője



Az óvoda 16-152/2013 számú határozatával elfogadott Házirendet a nevelőtestület képviseletében át nem ruházható döntési hatáskörében 19-185/2013 számú határozatával jóváhagyta az intézmény vezetője.

Debrecen, 2013. 03. 29.                 Lovász Ilona                                    
                                                                                            
    …....…………………………….. 
             óvodavezető 










SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Faragó Utcai Óvoda
4029 Debrecen, Faragó u. 20-22.



Intézmény OM - azonosítója:
030871
Készítette:
                          
          a Faragó Utcai Óvoda neveltestülete

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:

Elfogadta:
                   Doktorné Horóczi Jolán
      ………………………………………
nevelőtestület nevében
munkaközösség - vezető

Véleménynyilvánítók:
Kapusi –Rentka Judit
…………………………………………..
Szülői Közösség elnöke
                    Nagyné Galgóczi Mária
……………………………………………………
           Közalkalmazotti tanács elnöke

Jóváhagyta:
                                   Lovász Ilona
óvodavezető

Hatályos:
a kihirdetés napjától: 2013. 04. 02.
A dokumentum jellege: Nyilvános

Megtalálható: 
Az óvoda nevelői szobájában
www.faragoovi.hu

Iktatószám: 19-189/2013












TARTALOM

Bevezető 5.
I. rész: Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb- a szerv 
költségvetés vezetési szervként való működéséből fakadó –szabályozások 6.
1. Aláírási jogkör 6.
2. Az intézmény hiatalos bélyegzőinek lenyomata 6.
3. Az óvoda engedélyezett dolgozói létszáma 8.
4. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök                                             8.
4.1. A munkáltatói jogok gyakorlása 8.
4.2. A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök 9.
4.3. A munkaköri leírás tartalmazza 9.
5. Belső kontroll rendszer 9.
5.1. Az óvoda belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az
       óvoda vezetője a felelős 9.
5.2. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje                                                 10.

II. rész: Az óvoda közoktatási intézményként való működésére vonatkozó
              szabályok 11.
1. A működés rendje
1.1. A gyermekek intézményben való benntartózkodásának rendje 11.
1.2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje és a munkavégzés
       általános szabályai 11.
1.3.. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje                                        12.
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzése
3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az
    intézménnyel 15.
4. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 16.
4.1. Az óvodavezető 17.
4.2. Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje 21.
4.3. A kiadmányozás eljárásrendje 22.
4.4. Az óvodavezető-helyettes 23.
4.5. Szakmai munkaközösség vezető 23.
4.6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 25.
4.6.1. Alkalmazotti közösség 25.
4.6.2. A nevelőtestület 26.
4.6.3. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos
          rendelkezések 26.
4.6.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 28.
4.6.5. A nevelőtestület tagjai a pedagógusok, felsőfokú végzettséggel rendelkező
          nevelő munkát segítő alkalmazott 28.



4.6.6. A nevelő munkát közvetlenül segítő dolgozók közössége 29.
4.6.7. Egyéb alkalmazottak 30.
4.6.8. A szakmai munkaközösség 30.
5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén 
a helyettesítés rendje                                                                                                       32.
6. A vezetők és az óvodai szülői közösség közötti kapcsolattartás formái 33.
7. A szülői közösség és az óvodavezető közötti kapcsolattartás rendje 33.
8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja                                               35.
9. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával 
kapcsolatos feladatok                                                                                                      40.
10. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele
      a pedagógusok munkájának segítésében 41.
11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 41.
12. Az intézmény védő-óvó előírásai 42.
12.1. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 42.
12.2. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 44.
12.3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése 45.
12.3.1. nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok 45.
12.3.2. Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok 46.
12.4.Óvó-védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában
            való benntartózkodás során 46.
13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők 47.
14. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések 48.
16. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje       51.

III. rész Egyéb szabályozások 51.
1. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére 51.
2. Lobogózás szabályai 53.
3. Hivatali titok megőrzése 54.
4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé 54.
5. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézkedések rendje 55.
6. A munkaközi szünet igénybevételének szabályai 55.

Záró rendelkezések 56.

Függelék
Az intézmény alapító okirata

Mellékletek:
Adatkezelési szabályzat
Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata
Általános munkaköri leírások 



A Faragó Utcai Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata az alábbi jogszabályok és rendeletek alapján készült: 

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) 
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 
2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól
62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről
335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 
1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 
44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól





Bevezető

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Faragó Utcai Óvoda nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) fogadta el.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja: megállapítsa a Faragó Utcai Óvoda működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak:
érvényre juttatása
az intézmény jogszerű működésének biztosítása
a zavartalan működés garantálása
a gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása
a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése
az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.

A Szervezeti és Működési Szabályzat időbeli hatálya:
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület készíti el, az óvodavezető hagyja jóvá. Hatályos: a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a 
6-51/2010 iktatószámú a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ.
Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.
Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök.
A kihirdetés napja: 2013. 04. 02.

A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya kiterjed:
az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra
az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát   
            végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak 
            megvalósításában
a szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). 

A Szervezeti és Működési Szabályzat területi hatálya kiterjed:
az óvoda területére
az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó 
            óvodán kívüli programokra
az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. 








I. rész
Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb - a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó - szabályozások

Az 1. számú függelék tartalmazza az alapító okiratban foglaltakat és egyéb, a költségvetési szervként való működésből fakadó szabályozásokat.

Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 
A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és szülők is.

Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartást vezet a gyermekek és a felnőtt alkalmazottak adatairól. 
A nyilvántartott személyes és különleges adatok kezeléséről, továbbításáról, nyilvánosságra hozataláról az óvoda Adatkezelési Szabályzata rendelkezik /1-es számú melléklet/.

1. Aláírási jogkör

Az intézmény nevében aláírási, kiadmányozási jogköre a vezetőnek van: Lovász Ilona
Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat az óvodavezető - helyettes írja alá: Tamásné Moka Ildikó

2. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

Hosszú bélyegző:
            Az óvoda neve, címe Körbélyegzői: középen címer, körben az 
                         óvoda neve, címe












Az intézményi körbélyegző használatára jogosult
az óvodavezető, távolléte /szabadság, táppénz / esetén az óvodavezető – helyettes.

Az intézmény hosszú bélyegzőjének használatára jogosultak:
az óvodavezető
az óvodavezető-helyettes
az óvodatitkár.






Az intézmény működési rendjét meghatározó alapdokumentumok
A törvényes működést az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

Alapító okirat tartalmazza: az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

Pedagógiai Program tartalmazza: a nevelés – oktatás célját, konkrét feladatait az intézményben folyó nevelő – oktató munka tartalmi, szakmai alapjait az egyes fejlesztési területeket és az elérni kívánt követelményszintet.

Házirend tartalmazza: azokat az információkat, melyek érdemi módon segítik az óvoda és a család együttműködését, valamint lehetővé teszik a gyermekek, szülők, alkalmazottak számára jogaik érvényesítését, kötelességeik teljesítését.

A nevelési év munkaterve tartalmazza: az intézmény hivatalos feladatsorát, mely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, felelősök megjelölésével. A terv elfogadásának határideje: minden év szeptember 15.

Jelen Szervezeti Működési Szabályzat.

 A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája
A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

  


Az óvodát az intézményvezető irányítja, aki magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el. 
Intézményen belül megtalálható:
különböző szintek közötti alá - és fölérendeltség
azonos szinten belül mellérendeltség.
Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó:
vezetők illetve
vezetőkhöz tartozó beosztottak.
Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.
A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is.
A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

3. Az óvoda engedélyezett dolgozói létszáma: 2013. augusztus31.-ig: 32,5 fő
Pedagógus: 18,5 fő
A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: 8 fő + 1fő gyógypedagógiai asszisztens
Egyéb alkalmazottak: 5 fő

2013. szeptember 01.-től a 2011. évi CXC törvény 2. 3. számú melléklete és a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet alapján.

4. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök

4.1. A munkáltatói jogok gyakorlása:

Az óvodavezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. Az óvodában a munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. 

Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát 2013. 09. 01.-ig a Kt.1. számú melléklete alapján, 2013. 09. 01.-től a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 95. § -nak megfelelően a 2. és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.
A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.
A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvényt kell alkalmazni.
A költségvetési szerv vezetője a 2011. évi CXC törvény 69. § (1) bek. meghatározottakon túl felel:
az intézményi vagyon rendeltetésszerű használatáért
az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért
a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért
a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért
az intézményi számviteli rendért
a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

4.2. A munkakörökhöz tartózó feladat - és hatáskörök
Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.  (lsd. 3. számú melléklet)
A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. /Egy hétig minden munkakörben a váltótárs helyettesíti a kollégáját, majd a további helyettesítés az óvodavezető – helyettes beosztása alapján történik./

4.3. A munkaköri leírás tartalmazza
a munkahely, a munkavállaló, a munkakör megnevezését
a munkaidő, a közvetlen felettes meghatározását
a munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás- és jogkörét
az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat
a munkaköre szerinti ellenőrzését
a munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat.

Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett.

gyermekvédelmi felelős
tűz- és munkavédelmi felelős
munkaközösség - vezető
egyéb, a szervezet működésének megfelelően.

5. Belső kontroll rendszer

5.1. Az óvoda belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az óvoda vezetője a felelős.
A részletes folyamatszabályozás megtalálható az óvoda Belső kontroll rendszer működtetésének szabályzatában. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az óvodában folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.
Az ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, melyet az óvoda éves munkaterve tartalmaz.
A belső kontrollrendszer a költségvetési szerv által a kockázatok kezelésére és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, mely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa az alábbi célokat: 
a tevékenységeket, műveleteket szabályszerűen, valamint a megbízható gazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) összhangban hajtsa végre 
teljesítse az elszámolási kötelezettségeket 


megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és szabályozásnak
megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől, és a nem rendeltetésszerű használattól. 

5. 2. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje
Az óvodában függetlenített belső ellenőr nincs, így a feladatot az Ifjúság Utcai Óvoda Gazdasági Egység belső ellenőre látja el. Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról megfelelően történik.

A belső ellenőrzés célja, hogy:
biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre
feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást
megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet
vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelősségét.

Az óvoda kialakított gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel azokat az eljárásokat és belső szabályzatokat ellenőrzi, melyek alapján a feladatok ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodását biztosítja.

A belső ellenőrzés magába foglalja az:
előzetes
folyamatba épített
és utólagos ellenőrzést.

A belső ellenőrzés alapdokumentumai:
gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok
belső kontroll rendszer működtetésének szabályzata.





















II. rész
Az óvoda köznevelési intézményként való működésére vonatkozó szabályok

1. A működés rendje
              A Faragó Utcai Óvoda Házirendje tartalmazza

Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg.
Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:
a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását
a szünetek időtartamát
a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját
az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját
az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját.
A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni és az óvoda honlapjára, valamint a KIR rendszer közzétételi listájában meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető helyettes a felelős.

1.1. A gyermekek intézményben való benntartózkodásának rendje
       Az óvoda Házirendje tartalmazza.

1.2. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai

A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt olyan időpontban kell megjelennie, hogy a munkaidő kezdetére munkavégzésre alkalmas állapotban legyen. Mindezt annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse. Kötött órájának letelte után az aznap használt eszközeit a szertári rendnek megfelelően kell elhelyezni. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötött órájának letöltése után, illetve pihenőnapon is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A szabadságolási terv alapján az óvodavezető és az óvodavezető - helyettes egyeztet, majd ennek alapján engedélyezik a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az óvodavezetőnek vagy az óvodavezető helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen.
Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben óvodavezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt.
Az alkalmazottak munkaidő beosztásukat az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélhetik csak el.
Egyéb tekintetben az Mt., a Kjt, az NKt, az óvoda működését meghatározó intézményi dokumentumok, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat az irányadók.

A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete.
Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a mindenkori jelenléti ív napi aláírása biztosítja.

1.3. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
Vezetői beosztás megnevezése Az intézményben való tartózkodás rendje
Intézményvezető Heti munkaideje: 40 óra.
2013. 09. 01. -ig kötött óraszáma: 6 óra
2013. 09. 01.-től kötött óraszáma: 10 óra
Intézményvezető helyettes Heti munkaideje: 40 óra.
2013. 09. 01. -ig kötött óraszáma: 24 óra
2013. 09. 01.-től kötött óraszáma: 24 óra

Amennyiben tartós távollétnek (30 nap) nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás, vagy két műszakos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt az óvodavezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni.
Az óvoda vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a:
vezetői
vezető-helyettesi
feladatokat ellássák.

Ha egyértelművé válik, hogy
az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az óvodavezető-helyettesnek kell ellátnia
az óvodavezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az óvodavezető-helyettesi feladatokat a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező pedagógusnak kell ellátnia
együttes hiányzásukkor a helyettesítést az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért közalkalmazott pedagógus jogosult ellátni és intézkedni.

Az óvodavezető, illetve az óvodavezető - helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
az óvodavezető-helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg az óvodavezető helyett, csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok
a helyettesítés során az óvodavezető-helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag az óvodavezető teljes jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.





2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, erősítése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.
A belső ellenőrzés általános elvi követelményei: 
Biztosítsa az óvoda felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról.
Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés. 
Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az óvoda törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.
Fogja át a pedagógiai munka egészét. 
Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.
Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását.
Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra. 
A szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását.
Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.
Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről.
Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az óvoda nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
Hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
Megszilárdítsa a rendet, munkafegyelmet.
Segítse az óvoda értékrendjének kialakítását, képviseletét.

Az ellenőrzés kiterjed: 
munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére
a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre
a működési feltételek vizsgálatára.

Az ellenőrzés fajtái:
tervszerű, előre egyeztetett szempontok szerint
spontán, alkalomszerűen
a problémák feltárása, megoldása érdekében
napi felkészültség mérése érdekében.

Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során
a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme
a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága
a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja
a pedagógus-gyermek, dajka- gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása


a nevelőmunka színvonala, eredményessége
a tanulási folyamatok, a foglalkozások szervezése
előzetes felkészülés, tervezés
felépítés és szervezés
az alkalmazott módszerek
a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása
az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése
a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége
a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése. 
Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető és az óvodavezető – helyettes a felelős.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:
az óvoda vezetője
az óvodavezető helyettese
a szakmai munkaközösség.

Nevelési évenként egy alkalommal minden pedagógus ellenőrzésére, értékelésére sor kerül.
Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzést végző személy feljegyzést készít, amelyet ismertet az ellenőrzött pedagógussal. Az értékelést a pedagógus önértékelése előzi meg.
A pedagógusok értékelése a nevelőtestület által elfogadott pedagógus értékelési rend szerint történik. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az óvoda a következő évi munkatervét.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:
szóbeli beszámoltatás
írásbeli beszámoltatás
értekezletekre való felkészülés
dokumentációk ellenőrzése
értekezleteken való aktivitás 
csoportlátogatás
speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.
Belső ellenőrzésre jogosultak:
óvodavezető
óvodavezető-helyettes
óvodavezető által megbízott személy.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat az éves munkaterv tartalmazza.

A belső ellenőrzés ütemterv alapján történik. 


Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell:
kedvező tapasztalatok  elismerés
feltárt hiányosságok  megszüntetésre vonatkozó intézkedés  felelősségre vonás  megelőzés feltételeinek biztosítása.

3. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az  
    intézménnyel

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely
a gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvodapedagógus felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges
a gyermek távozásakor: a gyermek óvodapedagógustól való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges.
Ezekben az időpontokban, az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben
a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe
valamint minden más személy.
A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni
a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor
a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet
Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt az óvodatitkári szobába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését.
Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket a óvodavezetőnek jelenti be.
A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik.
Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
Az egészségügyi szűréseket végző és egyházjogi személyek az óvodavezetővel egyeztetett időpontban tartózkodhatnak az óvodában.
Az ellenőrző szervek csak megbízólevél birtokában léphetnek be az óvodába és folytathatnak szabályos ellenőrzést.
Szolgáltató pl. fényképész előre egyeztetett időpontban tartózkodhat az óvodában.
Családtagok a munkarend megzavarása nélkül kereshetik az óvodában a dolgozókat.



Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai
Belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodavezetőnek.
Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét.
Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását
jótékonysági programokon
gyermekek részére szervezett programokon
az óvodai játszónapokon
ünnepkörökhöz kötődő rendezvényeken
gyermekkönyv terjesztésekor
az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv. stb)
A benntartózkodás az óvodavezető által jelölt helyiségben történik.
A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet.
Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS!

4. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők 
    közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek    
    közötti kapcsolattartás rendje.

A vezetőség
Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.
A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását.

A vezetőség tagjai:
óvodavezető
óvodavezető – helyettes
szakmai munkaközösség vezetők
vezető által írásban felkért közalkalmazott pedagógus.
A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos és a szükségleteknek megfelelő. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást jelen szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi.

A feladatok elosztásának alapelvei: 
az arányos terhelés
a folyamatosság.

Utasítási, intézkedési jog gyakorlása
A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban.
A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot.

A vezetői értekezlet feladata:
tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról
az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése.
A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélésekről feljegyzés készül. A vezetők szükség szerint tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezet működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezetnek, továbbá a szervezettől a vezetőség felé. Az óvoda vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 

4.1. Az óvodavezető
Az óvoda élén az óvodavezető áll, akit egy helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az óvodavezető munkaköri leírását a polgármester készíti el.
Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az óvodát, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen szabályzatból rá háruló, az óvoda vezetésével kapcsolatos feladatokat.
Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg.

Az óvodavezető - a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős:
az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály,  közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe
az intézményi szabályzatok elkészítéséért
az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért
az intézmény képviseletéért
a nevelőtestület vezetéséért
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért
az ésszerű és takarékos gazdálkodásért
a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért
az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért
az intézményi számviteli rendért
a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért
a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért
a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért
az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért
a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért
a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben
a nevelmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
a tűz- és munkavédelmi tevékenység megszervezéséért
a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért
a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért
a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért
a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért
a munkáltatói jogok gyakorlásáért
a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért
a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért
az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért
az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért
az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért
az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért
a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért.

Az óvodavezető feladata: 
az alkalmazotti közösség értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése
a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása
az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése
a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a pedagógiai program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása
a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a közalkalmazotti tanáccsal való együttműködés, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés a középvezetők bevonásával
szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között, 
az elemi költségvetés és beszámoló elkészítése
a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása
az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe
a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben
az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat
a gazdálkodási és iratkezelési feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása
gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás
kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását
dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat
ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez
gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza)
ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat.

Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör.
Kisegítő tevékenység /ÁMR. 9.§ 17bekezdés
Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem végez. Abban az esetben, ha az óvoda a szabad kapacitás kihasználása miatt végez tevékenységet az kisegítő tevékenységnek minősül. /Pl. bérbeadás, szállítás, tanfolyam./

/ Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. /XII.24./ Kormányrendelet módosítása szerint/
Bevételeket befolyásoló feltétel- és követelményrendszer:    
Az óvoda saját bevételeinek döntő százalékát a térítési díjak adják.
A mindenkori térítési díj összegét, mértékét a Közgyűlés állapítja meg.
A gyermekek törvényi előírás alapján normatív, illetve közgyűlési rendelet, valamint „A  gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 148. § alapján rászorultsági kedvezményben részesülhetnek.


A térítési díjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok:

a befizetés adott hó 10-ig, reggel 6.30-től 10 óráig történik
a befizetés előre megállapított időpontjairól a szülők a hirdetőtáblán, csoportok faliújságain keresztül értesülhetnek
a beszedett összeget a SECTOR Kft-vel kötött szerződés és megállapodás szerint 24 órán belül kizárólag az OTP-n keresztül – a költségvetési elszámolási számlára kell befizetni
a térítési díj elszámolást minden hónapban egyeztetni kell a gazdasági egység területi ügyintézőjével
a saját bevételt szigorú számadású nyomtatványként nyilvántartott készpénzfizetési számla kiállításával szedjük be. 

Selejtezés alkalmával az értékesítésből beszedett bevételeket szintén számla alapján kell beszedni és befizetni a költségvetési elszámolási számlára az OTP-n keresztül. /Felelős: az óvodatitkár./


Az óvoda kiadási előirányzatok feletti rendelkezés az óvodavezető jogköre, melynek eszköze a kötelezettségvállalás.

Kötelezettségvállalás: az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel /pl. munkavégzés, anyag- áruszállítás, szolgáltatás/ bekövetkezett, viselni kell. 
A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott /módosított/ költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet, amelynek betartásáért köteles felelősséget vállalni. Az intézményvezető tartós, költségvetési évet meghaladó időtartamú kötelezettséget nem vállalhat.

A kötelezettségvállalás csak írásban történhet, a munka megállapodásban rögzített kiadásokra. A kötelezettségvállalást az ellenjegyzés követi, melyet a gazdasági egység vezetője, vagy helyettese végez.

Kötelezettségvállalás lehet:
alkalmazási okirat
megrendelés
szerződés.
A kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan – a kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést tartalmazó szerződések kivételével – olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. / 280/2001. /XII.26. 9 Kormányrendelet 74. §. /6/ bekezdés./

A számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését a számlán az intézményvezetőnek, igazolnia kell. Az igazolást megelőzően felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek-e az alaki és tartalmi 


követelményeknek. Ezt követően a leigazolt számlát kifizetés céljából továbbítja a gazdasági egységre. 
Az óvodavezető a kiadási előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, kivéve az alábbi részelőirányzatokat.
rendszeres személyi juttatások
gázenergia szolgáltatás díja
villamos energia szolgáltatás díja
víz- és csatorna díja
gyógyszer-vegyszer beszerzés.

A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból összesen a rendszeres személyi juttatási előirányzat 10 %-os mértékéig terjedhet. /Ámr. 59. § /5/. bekezdés.

A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó előirányzata – a kötelező pályaalkalmassági vizsgálathoz kötött munkakörök kivételével – év közben jutalmazásra nem használható fel, az kizárólag a feladatellátás folyamatos vitelét szolgáló többletmunka elismerését jogszabály szerinti formában szolgáló személyi juttatásokra fordítható. /Ámr. 59. §. /54/. bekezdés./
Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat – megbízó által igazolt – teljesítése után kerülhet sor. /Ámr. 59. §. /9/. bekezdés./

A költésvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételre – dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra – szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott, illetve a fedezet felügyeletét ellátó szerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthető.
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé:
az intézmény egész működésére: gazdasági (elemi költségvetés, beszámoló), tanügyi, működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenységére
a belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira.
Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete.


4.2. Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje

Hatáskörök átruházása
A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik.




Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint:
az egyes vezetők a helyettesítési rend szerint járhatnak el az intézmény képviselőjeként
az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban megnevezett személy meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni
az egyes vezetők a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül is képviselni az intézményt.

Az óvoda vezetője egyszemélyi felelősségének érvényesülése mellett a következő hatásköröket ruházza át:

A képviseleti jogosultság köréből
az intézmény szakmai képviseletét a szakmai munkaközösségek vezetőire.

A munkáltatói jogköréből
nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, munkájuk szervezését és ellenőrzését az óvodavezető - helyettesre.

4.3. A kiadmányozás eljárásrendje
Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője.
Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője külön utasításban vagy szabályzatban kiadmányozási jogot biztosíthat ügyintézőnek is

Az óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében:
az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket
a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket
a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat
a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait
óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait
az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat
az előirányzat - módosításokat
mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik
a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat
a rendszeres statisztikai jelentéseket 
mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn.









Az óvodavezető- helyettes kiadmányozza:
a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az óvodavezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást
a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást.

4.4. Az óvodavezető - helyettes
Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. Az óvodavezető - helyettes munkaköri leírását az óvodavezető készíti el.
az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat
a nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában
közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak és az egyéb dolgozók munkáját.
Az óvodavezető- helyettes felelős:
nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, tevékenységük ellenőrzéséért és értékeléséért
a pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való részvételéért
a szülői szervezet működésének segítéséért
a helyettesítési beosztás elkészítéséért
a pedagógus és nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, egyéb alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának vezetéséért, elszámolásáért, ellenőrzéséért
szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért
a HACCP rendszer működtetéséért 
az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok előkészítéséért
a gyermekbalesetek megelőzéséért
a pedagógusok éves beiskolázási tervének előkészítéséért. 

Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.
Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed:
a munkaköri leírásában szabályozott feladatok végrehajtására
a belső ellenőrzések tapasztalataira
az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.
Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. 
Kiadmányozási joga: jelen szabályzat rendelkezései alapján


4.5. Szakmai munkaközösség vezető
A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - melynek tényét az óvoda éves munkatervében rögzíti. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján, munkaköri leírásának megfelelően végzi. 
Feladata:
a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetése
a munkaközösség működési tervének elkészítése
a működéshez szükséges feltételek biztosítása
értekezletet összehívása, bemutató foglalkozások szervezése
az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele
a pedagógiai munka színvonalának emelése
az intézmény szakmai munkájának irányításában való részvétel, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában
a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítése
kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez
írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez
a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, a pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése
mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival
szakterületén egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése
a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása.

Szakmai munkaközösség vezető jogai:
ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, az ütemterv szerinti előrehaladást és az eredményességet
hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé
javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra.

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre.
Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed:
a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítésére
az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére.

Képviseleti joga:
A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken.







4.6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik.

Az alkalmazotti közösség, ezen belül:
a nevelőtestület - pedagógusok, gyógypedagógiai asszisztens
a szakmai munkaközösség
a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, óvodatitkár, takarító, udvaros, konyhai kisegítő dolgozók közössége.

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze.
A kapcsolattartás formái:
értekezletek
megbeszélések
fórumok
rendezvények.
A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi - alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és
véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

4.6.1. Alkalmazotti közösség
Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja.

Az alkalmazotti közösség jogai
Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.
Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.
A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.
Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.
A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.



A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.
Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. 

4. 6. 2. A nevelőtestület
Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza.
A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 
A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70. §. (2), valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg.
A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.
A nevelőtestület döntési jogköre:
a) a pedagógiai program elfogadása,
b) az SZMSZ elfogadása,
c) az éves munkaterv elfogadása,
d) az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
e) a továbbképzési program elfogadása,
f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
g) a házirend elfogadása,
j) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,
k) jogszabályban meghatározott más ügyekben.

4.6.3. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni.
A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. 



Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt az óvoda szintű Szülői Közösség kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e.

Az óvoda rendes nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze.
A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja
a pedagógiai program,
az SZMSZ,
a házirend,
a munkaterv,
az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés,
a beszámoló
elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.
A nevelőtestületi értekezlet levezetését az óvodavezető, akadályoztatása esetén a helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni (határozatok tára).
A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:
a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők nevét,
a jelenlévők nevét, számát,
az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét,
a meghívottak nevét,
a jelenlévők hozzászólását,
a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását,
a határozat elfogadásának szavazási arányát.
A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges.
A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg.
A nevelőtestület véleményét írásba foglalja, mely tartalmazza a szakmai munkaközösség véleményét is.


Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.



4.6.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre.
Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a félévenkénti nevelőtestületi értekezleten vagy rendkívüli esetben azonnal – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.
A megbízást az óvoda vezetője a feladat ellátására, annak időtartamára, határozott időre adja (kivéve a vezető választást bonyolító bizottság).

A megbízásnak tartalmaznia kell
a bizottság feladatát,
a bizottság hatáskörét,
a nevelőtestület elvárását,
a beszámolás formáját,
a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását,

Ilyen bizottság lehet
Panaszt kivizsgáló bizottság.
Program beválást vizsgáló bizottság.
Felvételi bizottság.
A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet.

4.6.5. A nevelőtestület tagjai a pedagógusok, felsőfokú végzettséggel rendelkező nevelő munkát segítő alkalmazott
Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. 
Közvetlen felettese az óvodavezető.


Létszám: 16 fő
Heti kötött óraszám: 32 óra, heti munkaidő 40 óra.
Délelőtti beosztás:
Hétfőtől- csütörtökig: 7-13.30, 7.30 – 14-ig
Pénteken a kötött óraszám befejezése 30 perccel megrövidül.

Délutáni beosztás:
Hétfőtől- csütörtökig: 10 – 16.30, 10.30 – 17 - ig
Pénteken a kötött óraszám kezdése 30 perccel megrövidül.


Előzetes beosztás, illetve a dolgozóval történt egyeztetés alapján az óvodapedagógusok között váltakozva kerül sor a reggel 6.30 – 7 óra és a délutáni 17 – 17.30 közötti ügyeletre / hetenkénti váltásban /.

Feladata: Az Nkt. 62. § (1) bekezdésében megfogalmazottak, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatok, melyet munkaköri leírása tartalmazza a felelősséggel együtt.

Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.

Gyógypedagógus
Munkaideje: 40 óra/hét, kötelező: 21 óra/hét
Hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 8-12-ig, szerda: 8-13-ig

Feladata: a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése – oktatása.
Konkrét feladatát felelősségét munkaröri leírása tartalmazza

Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.

Gyógypedagógiai asszisztens
Munkaidaje: 40 óra/hét
Hétfőtől -péntekig: 8 – 16-ig
Feladata: a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének, gondozásának segítése.
Konkrét feladatát felelősségét munkaröri leírása tartalmazza

Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek.

4.6.6. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége

Felettük az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. 
Minden csoportba egy dajka van beosztva. A dajkák elsősorban saját csoportjukban végzik feladataikat. Szükség esetén két csoport ellátását, kiszolgálását végzi. Műszakcserét nagyon indokolt esetekben csak az óvodavezető - helyettes engedélyével lehet végrehajtani. Közvetlen felettesük az óvodavezető-helyettes. 

a) Dajkák 
Létszám: 8 fő
Technikai dolgozók /dajkák/ munkaidő beosztása :
Délelőtt: 7.30 – 15.30, 8 - 14 - ig,
Délután: 9.30 17.30 – ig.
Feladataikat és felelősségüket a munkaköri leírásuk tartalmazza
Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten.






b) Óvodatitkár
Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja. A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat- és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Közvetlen felettese az óvodavezető.

Létszám: 1 fő
Óvodatitkár munkaidő beosztása:
7-15-ig, kivétel az étkezési befizetési napok: 6-14-ig


4.6.7. Egyéb alkalmazottak

Konyhai kisegítő:2 fő
Munkaidő beosztás: heti váltásban 6.30-15.30-ig, 8-16-ig

Takarító: 1 fő
Munkaidő beosztása: 7.30 – 15.30-ig, szükség esetén délelőttös, délutános műszakba.

Udvaros – eljáró –kazánfűtő: 1 fő
Munkaidő beosztása: 6-14-ig, az óvodavezető által elrendelt időben /pl. télen hóseprés alkalmával hétvégén is/

4.6.8. A szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösségek az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezető - helyettessel. Naponta egyeztetnek a helyettesítések és szakmai kérdések tekintetében. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel a kapcsolódó munkaközösséghez. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezetők az óvodavezető irányításával egyeztetnek. A kapcsolattartás szóban és/vagy email-ben is történhet.

A szakmai munkaközösség feladata:
a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az intézmény vezetőjének a munkaközösség-vezető személyére
a szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, valamint az adott közösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek
a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése
az óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése



javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására
egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamos ellenőrzése, mérése, értékelése
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, véleményezése
a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése
a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása
segítségnyújtás a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez
segítségnyújtás az éves munkaterv elkészítéséhez
fejlesztő munkához módszertani segítségnyújtás
javaslat a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására
az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása
javaslatot tesz az óvodában használható módszertani könyvekre
segítségnyújtás az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez
segítségnyújtás a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához és a különleges bánásmódot igénylő: sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, valamint a tehetségfejlesztést szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához
a pedagógusok szakmai munkájának támogatása
módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, valamint publikációk közzététele a testületben.

Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében
a munkaközösség témájában közös tervező, elemző, értékelő tevékenység
módszertani értekezletetek és gyakorlati napok közös szervezése
a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása
a munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása
a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása.

A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.

Kapcsolattartás rendje:
az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről
írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról. 








A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje
a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos
nevelési évenként minimum négy alkalommal (a nevelési év tervezése, a félév értékelése, a nevelési év értékelése, valamint az éves feladatok szervezése) értekezletet tartanak
a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak
a szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közös értekezletek megtartása, közös javaslatok megfogalmazása.

5. Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a    
    helyettesítés rendje
Az óvodavezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt az óvodavezető helyettes helyettesíti.

Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az óvodavezető helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

Az óvodavezető, tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés).

Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által írásban adott megbízás alapján történik.
Az írásban adott megbízás hiányában az óvodavezetőt a magasabb fizetési fokozatba tartozó szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a magasabb fizetési fokozatba tartozó közalkalmazott pedagógus helyettesíthetik.

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:
a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett 
a helyettesek csak olyan ügyekben járhatnak el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kaptak 
a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A reggel 6.30 órától 8 óráig, illetve a 16 órától 17.30 óráig terjedő időben az óvodavezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.






6. A vezetők és az óvodai szülői közösség közötti kapcsolattartás formái
Az óvodai szintű szülői közösséggel való együttműködés szervezése az óvoda vezetőjének feladata. Az óvodavezető és a szülői közösség elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői közösség munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői közösség működésének feltételeiről az óvodavezető gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza.
A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői közösséget, illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői közösség saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. 

7. A szülői közösség és az óvodavezető közötti kapcsolattartási rendje 
Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői közösség képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető helyettes tart kapcsolatot.
A szülői közösség képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői közösségnek véleményezési joga van.
Ha a szülői közösség az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az óvodavezető gondoskodik. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet.
Az óvoda vezetője a szülői közösség elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.
A csoportszintű ügyekben a csoport szülői közösség képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodapedagógus a csoport szülői közösségének képviselőjét havonta tájékoztatja.
A szülői közösség részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az érdekeltnek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik.

A szülői közösség részére biztosított jogok
Az óvodavezető kiemelt feladata, hogy a szülői közösség számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői közösség élhessen a vélemény nyilvánítási, javaslattevő jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson, javaslatot tehessen az alábbi esetekben:
az SZMSZ elfogadásakor
a működés rendje, a gyermekek fogadása
a vezetők intézményben való benntartózkodása
belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
a vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás módja
külső kapcsolatok rendszere, formája, módja
az ünnepélyek, megemlékezések rendje




rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás
az adatkezelési szabályzat elfogadásakor gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban
a házirend elfogadásakor
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben
a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
a munkatervnek a szülőket is érintő részében
a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában
vezetői pályázatnál
az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.

Élhessen kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse:
óvodaszék létrehozását, és delegálhassa a szülők képviselőjét
nevelőtestület összehívását
egyes kérdésekben az érdemi válaszadást.

Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez.

Egyéb jogával, így 
figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét
képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában
ha a szülői közösség a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni
a tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban, a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői közösség képviselőjének
a szülői közösség képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek - a gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg - nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál, a meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia
ha a szülői közösség a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői közösség képviselőjének részvételével megtárgyalja.

A szülő közösség képviselői minden értekezlet után kötelesek a következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról.
A szülő közösség feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését.





A szülői közösség vezetőjének feladata, hogy
a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja
megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek
a szülői közösség jogszabályban meghatározott véleményezési és javaslattevő jogkörének eseteiben eljárva köteles írásban nyilatkozni.

A szülői közösség és az óvodavezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők:
szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői közösség vezetőjével
közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében 
munkatervek egymás részére történő megküldése
értekezletek, ülések
szülői közösség képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre
a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői közösség ülésére 
írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői közösség jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz
azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői közösség jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok)
a szülői közösség nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek 
a szülői közösség által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.
A szülői közösség aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői közösség szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői közösség köteles nyilvánosságra hozni.
Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai szülői közösség jogainak gyakorlásához szükséges:
információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása
közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvodai szülői közösség jogainak gyakorlásához szükségesek
óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása.

Az óvodai szülői közösség feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával
segítse az intézmény hatékony működését
támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét
véleményezze az óvoda tevékenységének eredményességét.

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja
Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.





Ifjúság Utcai Óvoda Gazdasági Egység
Rendszeres, mindennapos kapcsolat költségvetési – gazdálkodási ügyekben
Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető helyettes, óvodatitkár

Általános Iskola
Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el.
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus 
A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése.
A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet: 
pedagógusok szakmai programjai
óvodások iskolával való ismerkedése
ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel
értekezletek.
Gyakoriság: nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően. Az óvoda biztosítja, hogy az információikat a szülők felé továbbítja.

Az óvoda orvosával, védőnőjével, gyermekfogászattal 
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője
A feladatellátásra szóló megállapodást az Önkormányzat jogosult megkötni.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat végző szervezet, az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat egyeztesse. Segíti az óvoda pedagógiai programját képező testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzését. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
A kapcsolat formája: szűrés, beutalás kezelésre, konzultáció, dokumentumelemzés.
Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint.

Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.

Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus. 
A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.




A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed
a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére
az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására
a gyermekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására
az óvodavezető, az óvodapszichológus konzultációs kapcsolatot tarthat a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.
Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvodapedagógusok jelzése alapján szükség szerint.

Logopédiai Szakszolgálat és az óvoda kapcsolata
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus.
A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, fejlesztés, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel.
Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a városi Logopédiai Szakszolgálat biztosítja, a fenntartó által megállapított óraszámban.
Gyakoriság: rendszeres az óvodapedagógusokkal, alkalmi a szülőkkel.

Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal 
Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.
A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció.
A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel segítség kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. 
a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja
amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegye 
esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére
közös intézkedési terv kidolgozása a hátrányos helyzet csökkentésére, prevenciójára
szülők tájékoztatása (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését.
Gyakoriság: szükség szerint.
A gyermekvédelmi feladatok kompetencia elvű meghatározását az óvoda nevelési programja tartalmazza.







Oktatásügyi Közvetítő Szolgálattal
Oktatásügyi viták megoldásában az intézmény, annak tagjai és partnerei számára lehetőség van az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat (OKSZ) tevékenységének igénybevételére. 
Az OKSZ elérhetősége a az intézmény faliújságán mindenki számára elérhető.

A kapcsolattartás rendje: 
a vitában álló felek döntenek az OKSZ megkereséséről és – amennyiben az intézmény vezetője nem érintett - erről tájékoztatják
a vitában álló felek közös akaratuk kinyilvánításaként írásban teszik meg a megkeresést
a közvetítő által kijelölt közreműködő elfogadása a felek írásbeli egyetértésével történik
a vitában állók a közvetítővel együttesen határozzák meg a közvetítés helyét, kezdetének idejét
a vita rendezése során keletkezett dokumentumok az óvoda irattárában is elhelyezésre kerülnek
Gyakorisága: szükség szerint
Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.

Fenntartóval 
Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, 
A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. 
Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed
az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására
az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van
az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére
az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére
az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére
a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására.

A kapcsolattartás formái:
szóbeli tájékoztatás
beszámolók, jelentések
egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel
a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása
speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan
statisztikai adatszolgáltatás
az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése.
Gyakoriság: éves munkaterv, annak értékelése, és szükség szerint.

Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal 
Kapcsolattartó: az óvodavezetője, és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus
A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.





A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé.
/bábszínház, múzeum, mozi, stb/
Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői közösség véleményének kikérésével.

Alapítvány kuratóriuma 
Kapcsolattartó: óvodavezető
A kapcsolat tartalma: Az alapítvány munkáját figyelemmel kíséri, javaslataival segíti munkájukat.
Gyakoriság: nevelési évenként egyszer a kuratórium és az intézményi igények alapján.
Egyházak és óvoda kapcsolata
Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot.
A kapcsolat tartalma: Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra az Nkt. Vhr.3. § 8) bek. foglaltak megtartásával történik.
Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői közösség véleményét.
Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza.

Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás
Kapcsolattartó: óvodavezető 
A kapcsolat tartalma: Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. 
a PSZSZ éves munkatervének, továbbképzési tervének, havi programterveinek megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítása
a PSZSZ könyvtárának, médiatárának használata
megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése
szaktanácsadás
PSZSZ munkatársainak meghívása szakmai napjainkra.

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás
Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény
anyagi helyzetéről
a támogatással megvalósítandó elképzeléséről és annak előnyeiről.
Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból megállapítható legyen a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, valamint a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.
Az intézményvezető feladata, hogy az óvoda számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.







9. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
Óvodai ünnepek
A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiség-fejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását. A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez.
Az óvodai ünnepeket, hagyományokat a gyermekek közösségére vonatkozóan az óvoda pedagógiai programja tartalmazza.
Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg, melyet az intézmény évente, a közzétételi listában elektronikus formában az óvoda honlapján is megjelentet. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. 
Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, közösség formálására szolgálnak. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége.
Az ünnepek, megemlékezések mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Az intézményi megemlékezések, a nemzeti, valamint az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg.

Hagyományok
a hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. Tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az óvoda hagyományai fennmaradjanak.
a hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az óvoda meglévő hírnevének megőrzése, növelése.
A hagyományápolás eszközei:
ünnepségek, rendezvények
egyéb eszközök (pl. kiadványok)
Az óvoda hagyományai érintik
az óvoda gyermekeit
a felnőtt dolgozókat
a szülőket.
A hagyományápolás érvényesülhet az óvoda
jelkép használatával
gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével
az óvoda belső dekorációjával.
Az óvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái
pólón, sapkán, irodaszereken (körlogó)
leveleken, az óvoda dokumentumain, meghívókon (hosszú logó).
Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a logo használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is




Felnőtt közösségek hagyományai
Nevelési évnyitó tanácskozás: az óvoda alkalmazottainak és a vezetők részvételével minden év                    
szept.01.-ig. 
Nevelési évzáró értekezletek az óvoda alkalmazottainak részvételével minden év június 20-ig.
Továbbá:
szakmai napok, továbbképzések
házi bemutatók
karácsonyi ünnepség
pedagógus nap
kirándulás
névnapjukat ünneplők, jubiláló dolgozók köszöntése. 
A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával, melyek azonos időpontban is szervezhetőek:
anyák napja
évzáró (a kiscsoport kivételével).

A gyermeki élet hagyományos ünnepei, melyet valamennyi csoport megünnepel az intézményben:
szüreti mulatság, Mikulás, adventi várakozás, farsang, március 15-e, húsvét, anyák napja, gyermeknap, évzáró, illetve az iskolába lépő gyermekek búcsúnapja.
Az óvoda minden dolgozójának kötelessége a készülődésben, ünneplésben részt venni.
Óvodai vagy csoportszinten - a gyermekcsoportok fejlettségének megfelelően - megünnepeljük a környezet, - és természetvédelem jeles napjait is.
/Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Állatok Világnapja, Föld napja, stb/ 
Egyéb rendezvények, események szervezésére a munkaterv és a nevelési terv szerint kerül sor.  


10. A szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében a Munkaközösség szabályzata tartalmazza. 

11. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. 
Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. 
Gondoskodik a gyermekek szükséges óvodapedagógusi felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről.
Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében gyermekorvos és védőnő látja el nevelési évenként az éves munkatervben meghatározott időpontban. 
Évente egy alkalommal fogorvosi, szemészeti és hallás szűrés történik.
A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be.






Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos a rendelőben végzi a szülő felügyelete alatt.
Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia.
Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza.

12. Az intézmény védő - óvó előírásai
A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelés érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.    
A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.
A baleset-megelőzés főbb feladatai:
olyan környezetet kell teremteni az intézményben, mely alkalmas a baleset-biztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására
az óvodai tevékenység során ki kell alakítani a gyermekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, a baleset-megelőzési ismeretek elsajátítását
fejleszteni kell a gyermek biztonságra törekvő viselkedését.

12.1. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

Minden óvodapedagógus a köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.
Minden óvodapedagógus feladata: 
a gyermekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás megtartása, tartalmának és időpontjának rögzítése a csoportnaplóban
baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása 
körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás
kirándulások biztonságos előkészítése. 
a védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket
szülők tájékoztatása a gyermekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő baleseti forrásokról 
szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálja és a házirendben szabályozza). 
Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni.






Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembe vételével.
Az óvodapedagógusoknak fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

Különösen fontos ez, ha:
az udvaron tartózkodnak
ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt)
ha az utcán közlekednek
ha valamilyen rendezvényen vesznek részt
és egyéb esetekben.
Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. Minden pedagógus feladata, hogy a veszélyforrást az óvodavezető felé jelezze.
Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol.

Az óvoda dolgozóinak feladatai 

Az óvodavezetőjének feladatai az alábbiak:
ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet
a krónikusan beteg, valamint a mozgás- és látássérült gyermekek esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése
gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről.

Az intézmény vezetőjének felelőssége hogy:
az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető
az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet
a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – a hálózat megfelelő védelmével
a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.), valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése.



A veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente kétszer ismertetni kell. Évente az intézmény egész területén fel kell mérni a veszélyforrásokat a védő, óvó intézkedések szükségessége miatt.

Az óvodai alkalmazottak felelőssége:
olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására
a foglalkozások során az intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében
fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését
mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére
a különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá
javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére
munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére
veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják
a gyermekek és az óvodavezető figyelmét folyamatosan fel kell hívni a veszélyhelyzetekre
az azonnali veszélyelhárítás a baleset megelőzése érdekében
az óvodapedagógus a foglalkozásokra csak olyan sajátkészítésű és kereskedelemben gyártott eszközöket vihet be a gyermekeknek, amely megfelel a jogszabályban jelzett megfelelőségi követelményeknek.

12.2. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén:
a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
ha szükséges orvost kell hívni,
ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,
a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének és a szülőnek.
Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni.
Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:
a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére 
a veszély forrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (karbantartó helyiség, tisztító szekrény, szertár)





a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat csak a munkáltató engedélyével viheti be.
A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért az óvodavezető felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata.
A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. Az intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézményében meg kell őrizni.
A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása a munkabiztonsági megbízott feladata. 
Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:
a baleset körülményeinek kivizsgálása
jegyzőkönyv készítés
bejelentési kötelezettség teljesítése.

Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:
azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé
legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába.
A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői közösség képviselőjének részvételét.
A munkavédelmi felelősnek különleges felelőssége, hogy
gyermekbalesetet követően intézkedik annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő
az óvoda minden alkalmazottját tájékoztatja.

12.3. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése

12.3.1.Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:
kirándulás, séta
színház, múzeum, kiállítás látogatás
sport programok
iskolalátogatás stb.




A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen, ennek tényét a csoportnaplóban rögzítik.

Az óvodapedagógusok feladatai:
A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, a közlekedési eszközről.
Az óvodavezetőt előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (melyik csoport, hová, mikor, mennyi fővel, felnőtt kísérővel) kitöltésével írásban.
Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni.

Különleges előírások:
A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.
tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő
bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő.
Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. 

12.3.2.Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok:
Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.
a HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége
az intézmény egész területén és a bejárattól 5 m-es távolságban tilos a dohányzás! 
az intézményen belül és az óvoda által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos! 
A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata.

12.4. Óvó - védő előírások amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában való benntartózkodás során
a balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok
az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok
az udvar használatára vonatkozó szabályok
a séták alkalmára vonatkozó szabályok
a kirándulásokra vonatkozó szabályok
a tornaterem használatára vonatkozó szabályok
színház, múzeum, kiállítás látogatásra vonatkozó szabályok
sport programokra vonatkozó szabályok
iskolalátogatásra vonatkozó szabályok.






13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. 

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
a tűz
a robbantással történő fenyegetés.
Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az óvodavezető dönt.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még:
az óvodatitkár
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 
az intézmény vezetőjét
az intézmény fenntartóját
tűz esetén a tűzoltóságot
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget
személyi sérülés esetén a mentőket
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvodavezető szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel: kolomppal értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.
A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:
az épületből minden gyermeknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyermekekre is gondolnia kell!
a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
a helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben.
a gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolnia!

Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a Tűzriadó tervben rögzítettek szerint történik. 
Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:





a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról
a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről
az elsősegélynyújtás megszervezéséről
a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról
az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)
a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről
az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról
az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és a gyermekek kötelesek betartani!

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” dokumentum tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” utasítás tartalmazza.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője és a tűz- és munkavédelmi felelős felel.
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűz- és munkavédelmi felelős felel.
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek.
A tűzriadó terv és a bombariadó terv az óvodavezető irodája melletti hirdetőtáblán  van elhelyezve.
                                                   
14. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések

Működési alapdokumentumok
Alapító Okirat
Pedagógiai Program
Szervezeti és Működési Szabályzat
Házirend
Éves Munkaterv.
Az alapdokumentumok megismerése minden alkalmazott számára biztosított és kötelező. A dokumentumok a csoportokban és a nevelői szobában találhatók meg.






Az Alapító Okirat elhelyezése
Az Alapító Okiratunk a következő helyeken van elhelyezve:
a fenntartónál
az óvoda vezetőjénél
az irattárban
óvodánk honlapján
az államkincstárban.
A működési alapdokumentumok elhelyezése

a felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az óvodavezető feladata
irattári elhelyezésük kötelező
a nyilvánosságot biztosítandó az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történik meg: fenntartónál, óvodánk honlapján, az óvodavezetőnél,
KIR-ben.
A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is.

Tájékoztatás a Pedagógiai Programról

A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az óvoda vezetőjétől, vezető-helyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól.
A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet az óvoda vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn belül érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az óvoda képviseletére jogosult személyektől.
Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható az óvodavezető - helyettesnek címezve, aki az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújt.

Tájékoztatás a Házirendről

Az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről. Az új beiratkozó kiscsoportos gyermekek szüleinek a beiratkozáskor a Házirend fénymásolt példányát - az átvétel szülő által történő aláírásával - átadjuk. A Házirend és az éves munkaterv különösen ennek eseménynaptára elhelyezésre kerül a nevelői szobában is. 

Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok
A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni.

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok
a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató







b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok 
     száma
c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, 
    egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és 
    mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak 
    mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági 
    és igénylési feltételeket is
d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggõ értékelésének 
     nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos 
     – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések  
    felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános 
    megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait
e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a 
    nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait
f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok 
    védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával
g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai 
    programot tartalmazza.

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja  alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:
az óvodapedagógusok számát
iskolai végzettségüket, szakképzettségüket
a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét
az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

Az ehhez tartozó adatokat minden év szeptember 30-ig át kell adni az óvodai honlap kezelésével megbízott dolgozó részére.
Az adatközlés időpontja: az  óvodavezető helyettes által biztosított adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15.-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Ezzel egy időben, kérelmet nyújt be a Hivatal felé, hogy a KIR-ben feldolgozott dokumentumokat az intézmény saját honlapján is megjelentethesse elektronikus formában.
Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. 

Felelős: óvodavezető helyettes

A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető.

A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől.





Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtti nyílt napokon is választ kapjanak kérdéseikre.

Tájékoztatás a tanulmányi segédletekről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő nevelési évben a nevelő munkához szükség lesz.
Felelős: óvodavezető
Időpont: a megelőző nevelési év évzáró szülői értekezlete

16. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
Külön szabályzat tartalmazza.



III. Egyéb szabályozások

1.  Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére.

Általános rendelkezések
Jogszabályi háttér
Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII.tv. 11.§ (6.) bekezdés.
A vagyonnyilatkozat tétel célja: a közélet tisztaságának biztosítása, a korrupció megelőzése, valamint az alapvető jogok és kötelezettségek páratlan és elfogulatlan érvényesítése. Ennek érdekében a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozói jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről.

A vagyonnyilatkozat-tétel személyi hatálya kiterjed az óvoda alkalmazásában álló mindazon személyre, aki döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, azaz:
az óvodavezetőre
az óvodavezető – helyettesre.

A vagyonnyilatkozat-tétel hatálybalépése
A kihirdetés napjától számítva a visszavonásig érvényes.

Felülvizsgálat módja
Jogszabályi változás

A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás-munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül
a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik 2 évenként köteles eleget tenni





a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget c) pontban foglaltak esetében az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni
nem kell a b) pont szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, ha az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik.

A vagyonnyilatkozat őrzésért felelős személy
Az óvodavezető esetében a fenntartó, az óvodavezető helyettes esetében pedig a munkáltatói jogkört gyakorló óvodavezető.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.
A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.
A vagyonnyilatkozat-tétel eljárásrendje
A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett óvodavezető helyettes kézhez kapja az írásos tájékoztató anyagot a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről. Ezen a lapon az óvodavezető bejegyzi a kitöltetlen vagyonnyilatkozat és egyéb nyomtatványok átadásának időpontját, helyszínét, (Faragó Utcai Óvoda vezetői iroda) illetve a kitöltött vagyonnyilatkozat átvételének időpontját, helyszínét. (a kézhezvételtől számított 8. nap)
A vagyonnyilatkozat tételre kötelezett óvodavezető helyettes a Nyilatkozat elnevezésű nyomtatványon nyilatkozik a vele egy háztartásban élő hozzátartozók nevéről, valamint az igényelt vagyonnyilatkozati dokumentumok példányszámáról. 
Ezután a vagyonnyilatkozat-tételi csomag, és Kitöltési útmutató átadására kerül sor, mellyel egy időben a vagyonnyilatkozat nyilvántartási számának meghatározására kerül sor, mely az iktatókönyvben a soron következő sorszám. 
A vagyonnyilatkozat nyilvántartási számát csak a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett óvodavezető helyettesnek kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatában, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatoknak nyilvántartási számuk nincsen.
Az átadott borítékokba a vagyonnyilatkozatokat az alábbiak szerint kell elhelyezni
1. boríték (vagyonnyilatkozat tételre kötelezett óvodavezető helyettes példánya)
Ebben a borítékban kerül elhelyezésre a vezető helyettes vagyonnyilatkozatának egyik példánya, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokból hozzátartozónként 1-1 példány.
2. boríték (Faragó Utcai Óvoda vezetőjének példánya)
Ebben a borítékban kerül elhelyezésre az óvodavezető helyettes vagyonnyilatkozatának másik példánya, valamint a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokból hozzátartozónként 1-1 példány.




Átvételkor az óvodavezető a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával és az óvoda körbélyegzőjének lenyomatával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadásakor a borítékot lezárták. Az óvodavezető a borítékot nyilvántartási számmal látja el, mely megegyezik az óvodavezető helyettes vagyonnyilatkozatán feltüntetett számmal. Az átadás-átvételről igazolási lapot tölt ki az óvoda vezetője.
A vagyonnyilatkozat őrzése
A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az óvodavezető egyéb iratoktól elkülönítetten őrzi két évig.
A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat – a nyilatkozó és az őrzésért felelős személy példányát is- csak a jogszabályban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel.
A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg az óvodavezető, ha a jogszabály rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
A jogszabályszerűen lezárt vagyonnyilatkozat elhelyezése az óvodavezető esetében a fenntartónál, az óvodavezető helyettes esetében az óvodában történik.
Vagyonnyilatkozat megszűnése
A jogszabály szerint abban az esetben, ha a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős óvodavezető a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát nyolc napon belül a kötelezettnek visszaadja.
A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős óvodavezető ellenőrzi.
Egyéb esetekben a boríték(ok) felnyitása törvénytelen, jogi következményeket von maga után.
A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékok átadásakor, a következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékessé válásának évéről az óvodavezető helyettes átveszi az írásbeli értesítést, melyet aláírásával igazol.

A Vnytv. 9§ (1) bekezdése értelmében annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni, és a jogviszony megszűnésétől számított három évig közszolgálati jogviszonyt nem létesíthet, valamint a Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó munkakört, feladatkört, tevékenységet vagy beosztást nem láthat el.

2. Lobogózás szabályai
A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.”
Intézményünk bejárati ajtaján állandó jelleggel nemzeti színű zászlót helyezünk el.
A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait.





Textil szálas anyagból, szövéstechnológiával készült piros, fehér és zöld színű szövetből varrott zászló használható.    A zászlót tekintélyének megőrzése érdekében rendszeres tisztíttatjuk.
Zászlóméret : 100 X 200 cm .
A zászlót fából készült zászlórúdra erősítve tűzzük ki. A zászlórúd nyers színű, fehér vagy fehér alapon spirálisan lefutó nemzetiszínű csíkozású lehet.
Zászlórúd mérete: 2,5 m 

A zászló állandó minőségének megtartásáról az óvodavezető gondoskodik.

3. Hivatali titok megőrzése
Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat.
Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené.
A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.
Hivatali titoknak minősül:
amit a jogszabály annak minősít
a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok
a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat
továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban, írásban annak minősít.

4. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé
A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül.
Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:
Az óvodát érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az óvodavezető, vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire.
Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében zavart, az óvodának anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
A nyilatkozatok megtételekor a fenntartóról korrekt, tényszerű tájékoztatást kell nyújtani.
Azok, akik jelen szabályzatban foglaltakat nem tartják be, viselik annak mindenkori következményeit.








5. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § 2 h) pontja, a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend, 30. § (6) bek. valamint a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 30. § (6) bek. alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának eljárásrendje az intézményben az SzMSz mellékletében kiadott szabályzatban kerül meghatározásra.
A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az óvoda
kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, valamint közalkalmazottainak, munkavállalóinak közérdekből nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekű adat) igénylésénél, továbbá
az óvoda hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok közzétételénél.
A közérdekű adat fogalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg. Ennek értelmében közérdekű adat: 
az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret.
Így különösen
a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat 
a közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az intézmény a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget.
Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések az intézmény Adat és iratkezelési Szabályzatában találhatók a mellékletben.

6. A munkaközi szünet igénybevételének szabályai
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (103. §)
A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti munkaidő a napi hat órát meghaladja, húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. Tekintettel arra, hogy a gyermekeket felügyelet nélkül hagyni nem szabad, intézményünkben a munkaközi szünetet a közalkalmazottak 1200-1330h között vehetik igénybe.
A munkaközi szünet idején az óvoda területét elhagyni nem lehet!



A munkaközi szünet idején történt munkavállalói baleset nem számít munkahelyi balesetnek.
A munkaközi szünet idejét (húsz perc) a dolgozónak le kell dolgozni, ennyivel hosszabb lesz a közalkalmazott benntartózkodásának ideje.


Záró rendelkezések 

A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az intézményvezető felelőssége, az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az alkalmazotti közösség és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével, amely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé.

Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.


Az SZMSZ nyilvánossága:
A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit.
Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.
A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazz


Debrecen, 2013. 03. 27.



                                                                Lovász Ilona
             óvodavezető






Fenntartó
Önkormányzat
Intézmény típusa
Óvoda
1 2 3 4 ... 10 Következő
Abigél Két Tanítási Nyelvű Ált. Isk. AMI Szakképző Iskola, Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Kollégium
4029 Debrecen Víztorony u. 9-11.
Áchim András Utcai Óvoda
4030 Debrecen Áchim András utca 20-22.
Áchim A. u. Óvoda tagóvodája
4030 Debrecen Balaton utca 86.
Ady Endre Gimnázium
4024 Debrecen Liszt F. utca 1.
Alsójózsai Kerekerdő Óvoda
4225 Debrecen-Józsa Alsójózsai u. 13.
Amerikai Kuckó Debrecen - American Corner Debrecen
4024 Debrecen Bem tér 19.
Árpád Vezér Általános Iskola
4032 Debrecen Böszörményi út 150.
" A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Óvodája
4025 Debrecen Boldogfalva u. 3/a.
Bajcsy-Zs. - Szoboszlói u. Óvoda
4025 Debrecen Bajcsy-Zsilinszky utca 64.
Balásházy J. Mezőgazdasági Középiskola Kollégiuma
4014 Debrecen-Pallag null
Bányai Júlia Utcai - Angyalkert Óvoda
4029 Debrecen Ótemető utca 9.
Bányai Júlia Utcai - Angyalkert Óvoda Tagintézménye
4033 Debrecen Bányai Júlia u. 10.
Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
4024 Debrecen Budai Ézsaiás u. 2.
Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium
4030 Debrecen Budai É. u. 8/a.
Bartók-Babits Utcai Óvoda
4031 Debrecen Bartók Béla út 78.
Benedek Elek Általános Iskola
4029 Debrecen Bocskai tér 1.
Benedek Elek Könyvtár
4024 Debrecen Piac u. 68.
Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola
4032 Debrecen Jerikó utca 17-21.
Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola
4025 Debrecen Piac u. 8.
Bocskai István Általános Iskola
4029 Debrecen Munkácsy Mihály u. 4.
1 2 3 4 ... 10 Következő